A hét plébániája: TASNÁDSZÁNTÓ

Tasnádszántó falu és községközpont a Partiumban, Szatmár megye egyik települése beosztott falvaival: Érkőrössel és Érszodoróval. 2011-ben 2377 lakóst számláltak, ebből 662 magyar ajkút. Tasnád városától északnyugatra fekszik. Tasnádszántó neve az oklevelekben 1205-1235 körül tűnt fel Zumtou, Zanpto néven, 1450-ben Tasnád-Szántó, 1688-ban Szántó néven írták nevét. A XV. században a település már az Érmellék egyik legnagyobb helyének számított, népessége ekkor a vármegyében a harmadik volt. 1389-ben Zsigmond királytól Szántói János és István a Pető fiai kérésére Tasnádszántó részére országos vásártartásra nyert engedélyt. 1420 és 1560 között a falu birtokosai a Csáki, a Csernavodai, Becsky és Kende Mihály birtokosok családjaik voltak. 1561-ben a Becskyek és Kende Mihály hűtlenségük miatt elvesztett birtokába Baranyai Kelemenfi, másként Fekete Jánost és Pécsi Tamást, azaz Balogh Fekete Jánost iktatták be. 1692-ben Becsky György elzálogosította Tasnád-Szántót és más birtokait 1500 magyar forintért Muraniczi Horváth Jánosnak és nejének Szalai Barkóczi Katának juttatta.

A település erdején keresztül egy északkeleti irányú széles árok és sáncz nyomai láthatók, melyek állítólag Szatmárig húzódnak. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, előbb Közép-Szolnok vármegye, majd Szilágy vármegye részeként. A magyarok a lakosság 34%-át alkotják. A falu nevezetességei: a református templom, ortodox templom és a római katolikus templom.

Tasnádszántó katolikus temploma 1836-ban épült és Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel. A tasnádszántói ősök azért választották példaképükül Loyolai Szent Ignácot, mert a nevével fémjelzett lelkiség Isten keresésre buzdít, úgy, hogy nem zárkóznak el a világ forgatagától, éppen ebben keresve a Teremtőt, meg is találják benne azt. Becsky Ignác adományozta a telket a katolikus Egyháznak, így a templom védőszentje Ignác. Festménye látható a templom belsejében mint a főoltár festménye, amely az angyalok övezte Loyolai Szent Ignácot, a jezsuita rend alapítóját ábrázolja. A festmény XIX. században készült. Tornyában három harang van és egy óraszerkezet. A templom belsejét Jézus Szíve mellékoltára valamint Szent Antal, Szűz Mária, Kis Szent Teréz és Szent József szobrok is díszítik.

Jelenleg Ft. Husztig Róbert lelkipásztor látja el a Tasnádszántó filiáit: Érkörös, Szodoró, Pele és Keszi. Királydarócot és annak filiáit: Krasznacégény és Krasznamihlyfalva. Ady Endre vagyis Érmindszent filiája pedig Gánás. Híveit arra buzdítja, hogy mindenkiben úgy kell izzon a szeretet tüze, mint egykoron Loyolai Szent Ignácban izzott, akiben kiolthatatlan vágy égett azért, hogy az embertársait Istenhez vezesse, egymással. Nem véletlen, hogy Szent Ignácot a szent tűz embereként emlegetik, mindenki számára útmutatást jelenthet: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!” Több alkalommal szerveztek már Gitártábort is, ami nem csak a gitározásban való fejlődést jelentette a táborozóknak, hanem lelki újulást is hozott a számukra. A templom a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Közép-Szolnoki Főesperesség, Tasnádi esperesi kerülethez tartozik. A Loyolai Szent Ignác templom búcsus ünnepe július 31-éhez legközelebb eső vasárnap van megünnepelve templomunkban.

Összeállította: Gábor Anna.

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment