A hét plébániája: TÓTI

Tóti falu községközpont Bihar megyében, Nagyváradtól 56 km-re északkeletre, a Hegyközben a Bisztra folyó mellett fekszik. A falu neve a korai szláv lakosságára utal, amely azonban hamar elmagyarosodott. Első említés a falunak Toty néven 1291 és 1294 között történt. Toty, a tót népnévnek a birtoklást kifejező képzős származéka, az egész középkorban megmaradt magyar községnek. Eredetileg mai helyétől délnyugatra, a Telekpataka-völgyében települt. A középkorban Komádi felett egy másik helység is létezett Tóti néven. A XIII. századtól a solyomkővári uradalomhoz tartozott. 1552-ben 42 portából állt, ami kb.750 főt jelentett. 1556-ban lakói áttértek a református vallásra. 1598-ban Bocskai Istváné volt kb. 330 fővel. Báthory Anna 1614-ben mintegy négy évre a kortársai által mohó bírtokszerzőnek ismert Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak ajándékozta „ egyik bírtokát, Tóti falvát”, a neki nyújtott ideiglenes védelem fejében. 1735-ben 62 családfő lakta. Legnagyobb birtokosa a Baranyai család volt és jelentős volt a bortermesztése is. 1848-ban Bónis Samuel Baranyi Félix kastélyában éjszakázott a vasládában őrzött magyar koronával. 1967-től olajkutakat fúrtak, emelyekből ma már egy sem működik. Egy óriás agyagedényt talált a Bisztra völgyében a helybeli amatőr kutató, Erdélyi Márton, amelyet Váradon restauráltak. A tóti határ különböző részein végzett kutatások alkalmával kőkorszaki maradványokat találtak ami azt bizonyítja hogy ez a terület már a kőkorszakban lakott volt. 1900-ban 1210 lakosából 1144 volt magyarajkú, és 95 római katolikus fő, a 2011-es népszámláláskór 1108 főből 1027 magyarajkút számláltak. Az arra járóknak látnivalók a faluban az 1455-ben épült kastély filagóriája és pincéje, a Rhédey -porta, a Baranyi-ház valamint a római katolikus temploma. A faluban született híres emberek neveit is érdemes megemlíteni, Gittai István költő, Mészáros Zoltán tanár, fafaragó, Tóth István fotóművész és nem utolsó sorban Marius Tabacu filmrendező, riporter, műfordító és zongoraművész.

Tóti falu több mint 100 éve a micskei parókia filiája, a beszolgáló plébános a mindenkori micskei lelkész volt és jelenleg is a micskei plébánia látja el oldallagosan. Az istentiszteletet házaknál tartották az 1970-es évig, amikor a gyülekezet megvette a 378. szám alatti házat, melyet átalakítottak az istentisztelet céljára. 1992-1994 között új templom épült, melynek védőszentje Lisieux-i Kis Szent Teréz. Tempfli József megyés püspök szentelte fel 1994-ben. A templom németországi segítséggel és a saját forrásból épült fel. A tűzzománc szárnyas oltárképet és a 14 keresztúti stáció képét Morvay László művész készítette. Erről a 2003-ban megjelent „A Nagyváradi Egyházmegye történelmi sematizmusában” Mons. Fodor József általános helynök a következőket írta: „A tóti születésű Gittai István költő jó barátja Morvay László művésznek. Amikor elkezdődött a tóti templom építése, Gittai megígértette a művésszel, hogy amint a nagyváradi vártemplom számára is megfestette a tűzzománc stáció képeket, ugyanúgy megfesti a tóti új temploma számára is. A művész állta szavát, s felszenteléskor együtt gyönyörködhettünk a szép művészi munkában”. Most az egyháznak kb. 70 tagja van, ebből 4 iskolás, de sajnos foljamatosan csökken a létszám. A Tóti plébánia – Micske filiája a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot oldallagosan Micskéről Mihály Balázs plébános látja el és a kántori szolgálatot is ugyancsak a plébános végzi. A Tóti katolikus egyház október 1-jén emlékezik meg Kis Szent Terézről, ezen a napon tartják a Tóti falu búcsúját és az örökös szentségimádási nap november második vasárnapja. Tóti faluhoz tartozik a Sváb tanya is ahol évente egyszer tartanak szentmisét, Szent Péter és Pál napján.

Összeallította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment