A hét plébániája: NAGYVÁRAD – ÚJVÁROSI SZENT LÁSZLÓ templom

Nagyvárad Bihar megye székhelye, a Sebes – Körös mindkét partján, a határtól 8 km-re fekszik, itt halad át az Erdély felé vezető legfontosabb nemzetközi út. Nagyvárad több település egyesüléséből alakult ki. A legrégebbi a várból és közvetlen környékéből álló Váralja, a Sebes – Körös bal partján. A török pusztítás előtt e területen Péntekhely és Szombathely község feküdt. 1848-ban Újváros egyesült a Körös jobb partján álló Olaszival. Ettől kezdve lehet beszélni Nagyváradról. A jelenkori város történelme a 10. században a várral kezdődik. Szent László itt monostort alapított majd uralkodásának második felében, 1083 és 1095 között a Bihari Püspökséget ide helyezte át. Így Várad megalapítását is közvetve László királynak lehet tulajdonítani. A templom Nagyvárad-újvárosi városrész központjában lévő Szent László téren, az impozáns Városháza épületével szemben, a Sebes-Körös folyó bal partján áll. Ez a váradi barokk építészet egyik legelső máig meglévő emléke. A Szent László templom alapját Csáky Imre bíbornok 1702-1732 között, az egyházmegye püspöke vetette meg. 1723. január 10-én a káptalan ide költözött át a Szent Brigitta-templomból.

Málnási Ödön szerint 1721-ben kezdték meg a Szent László téri székesegyház, azaz Szent László templom építését. Csáky Imre bíboros 1723. január 13-án vonult be ünnepélyesen az ideiglenes székesegyházba, de a templom építése ennek ellenére még koránt sem ért véget. Egyes források szerint 1733-ban a hajó építése fejeződött be, de a szentély már 1723. január 10-től használatban volt. Az Okolicsányi János által „újjáalakítani kezdett szentélyt” 1741-ben fejezték be teljesen. A templomot 1756. május 23-án szentelte fel Forgách Pál püspök. A szentély északi falánál levő sekrestyeépület 1739-ben már létezett. A tornyot majd 1800-ra emelték a templomhajó elé, a gömböt és a keresztet ekkor tették fel. A 45 m magas torony mind a négy oldalán félköríves ablakok nyílnak. A toronyórák 1886-ban kerültek a helyükre. A Szent László templom 1780-ig volt a város székesegyháza. 1925. szeptember 13-án a háborúba elvitt harangok helyett két új harangot vettek Hönig Frigyes aradi harangöntő cégétől. A nagyharangon, „Jézus szent Szíve irgalmazz nekünk”, a közepes méretű harangon, „Szent László király légy oltalma Várad lakóinak” felírat olvasható. A Szent László templom külső benyomása igen arányos, igen finom profilokat nyújt, ebben nagy része van az arányos toronynak. A torony alatt egy orgonakarzat áll, ezt követi a 20 m hosszú és 12 m széles dongaboltozatú félköríves hajó. A hajóhoz kapcsolódó szentély 8,05 m széles, 11 m hosszú és még egy 2 méteres, háromoldalú, ívbordázattal boltozott szentélyzáródás is járul hozzá. A szentélyben álló barokk főoltár a 18 századból való, a legrégebb fennmaradt oltára Nagyváradnak. Különálló felépítménye fából készült márványutánzat. Az oltár fából készült menzáját Forgách püspök állíttatta. Oltárképe a templom legértékesebb darabja. Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő műve 1863-ból, Szent Lászlót ábrázolja. A hajó négy mellékoltára a 18. századból, az oltárképek későbbi, 19. századi emlékek. A két hátsó mellékoltár nagyobb méretű, az oromzatuk háromszögű és az oltár képeit a szignatúra tanúsága szerint Böhm Pál festette 1861-ben. A bejárattól jobbra a Szent Bonifác-oltár található, itt őrzik Szent Bonifác római vértanú ereklyéit és az oltárkép elé idővel felállították Szent Rita szobrát. A második mellékoltár képe Nepomuki Szent Jánost, a hidak védőszentjét ábrázolja és az oltár képe elé Kis Szent Teréz szobrát állították. A szentély két oldalán, úgynevezett két kisebb felső oltár áll. Jobbról Jézus Szíve, balról az Immakuláta oltár. Mindkettő szobra 1870 körül készült. A mellékoltárokkal egykorú a dúsan aranyozott szószék is. Az orgonakarzat alatt jobb oldalt Páduai Szent Antal szobra látható 1898-tól, a müncheni Mayer cég készítette. Baloldalt hasonló korú Szent József szobra látható, kezében liliomszállal. Az orgonakarzat alatt látható még a Lourdes-i Szűz szobra és egy feszület is. A templom dongaboltozatát kazeinfestés díszíti, amelyeket Thuri Gyula készített 1908-ban, ezek a következők: A szentély boltozatán Szent Cecília orgonán játszik az Oltáriszentség előtt, Szent László templomot épít Váradon és szent László vizet fakaszt a sziklából. A bolthajtásban még Szent Péter és Szent Pál képe a hajó boltíveinek tövében Szent Márk, Szent János, Szent Lukács és Szent Máté evangélisták láthatók. A templom falán láthatok a Jézus Krisztus keresztútjának stációképei. A szentély diadalívének felírása „Idvezlégy kegyes Szent László király” – itt van még a Szent Korona, a jogar és az országalma domborműve. Egyszerű fémkeretes ablakainak színes üvegén a latin kereszt alakját rakták ki, 1990-ben fakeretes ablakok kerültek a helyükbe. 2014 nyarán került sor a templomtető újrafestésére. 2015-ben templom alagsorában végeztek felújítási munkákat, a padlózatot kirakták félsamott téglából. 2015-ben Heinrich Gebing atya adományából megoldódott az elektronikus vezérlőegység a harangok működtetéséhez. A templom főoltárképét 2017-ben restaurálta a Római Katolikus Püspökség restauráló műhelye, és 2017 április 23-án Exc. Böcskei László megyéspüspök szentmise keretében áldotta azt meg. A templom kertjében 2002. június 16-án felállították Pio atya bronzszobrát, amelyet az újvárosi plébánia 1994-ben kapott Riminiből ajándékba.

Jelentős a hitélet, Rózsafüzér Társulat, Mária Légió, ifjúsági csoport, Szeretet szolgálat csoport tevékenykedik, valamint híres a templom „Halmos László” kórusa, kántor-karnagya Kribus Mónika. 2015 januárjától jelenik meg a plébánia havilapja a „Forrás”. A plébánia patronálásával Egyetemi Lelkészség és Kollégium működik. A Várad-újvárosi Szent László plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Váradi esperesi kerülethez tartozik. Plébánosa 2012 szeptember elseje óta Pék Sándor esperes-plébános. Örökös szentségimádási nap január I. vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment