A hét plébániája: MEZŐTEREM

Mezőterem Szatmár megyében, Nagykárolytól kb. 8 km-re délre fekvő Árpádkori település. 1215-ben már lakott hely volt, plébániáját 1332-ben említi a Regestrum. A 14. és 15. században a Kaplon nemzetségből való Vetési, Bagosy, Csomaközy és Károlyi családoké volt. 1572-ben Vetési János, Márton, Péter és László az egész helységre új adományt kaptak. Utódaik ettől kezdve a mezőteremi előnevet használták. 1601-ben Mezőszentmiklósi János is részt kapott benne, de az 1700-as évek elején Károlyi bírtok volt a legnagyobb része. Karos helység is Mezőterem határában feküdt. 1465-ben említik először a nevét egy határjáró oklevélben. 1486-ban a Márki család birtoka volt, azonban az oklevelekben neve többet nem szerepel. Mellette feküdt Gernyes község is, mellyel egy 1449-es okirat egynek mondja. A reformáció elterjedésével, 1555-ben a lakossága kálvinistává válik, valamint a temploma is. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után, a község tiszta magyar volt, de Károlyi Sándor a szomszéd községekből római katolikus svábokat telepített ide, akik a református templomot 1777-ben elfoglalták. A XVIII. század vége felé a reformátusok elhagyják a falut, a nagykárolyi piaristák veszik birtokukba a templomot és 1833-ig végzik a falu lakosságának lelki gondozását.

1810-16 között nagy számban megnövekedett a sváb lakosság és a régi temploma helyett, nagyobb templom építését határozta el Hám János (1781-1857) a Szatmári egyházmegye püspöke akinek emlékét nagy tisztelettel őrzik a megyében, boldoggá avatásáért imádkoznak a szatmári egyházmegye hívei. A középkorban plébánia volt, amely a hitújításkor megszűnt. 1836-ban helyi lelkészség, 1860-ban pedig önálló plébánia lett. A középkori templom a mai plébánia helyén állt. Ez azonban kicsinek bizonyult, és ezért 1854-1859 között felépítették a mai templomot a falu központjában, amelyet Dr. Haas Mihály szatmári megyéspüspök áldott meg. Az új templomot a Szent kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel. A templom belsejében több szobrot és értékes festményt láthatunk amik a templom főoltárát és mellékoltárait díszítik. A templomot 2012 szeptemberében Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta azt a szentmisét, amelyet a Mezőterem-i Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom búcsújának, valamint megszentelésének alkalmából tartottak. A szertartás keretében a megyéspüspök, valamint Ft. Reszler Mihály nagykárolyi főesperes szentelték és áldották meg a műemlék templomot. A templomon külső felújítás történt, amelynek során a templomfal újrafestése mellett a tetőszerkezetet is korszerűsítették. A felújítási munkálatok összköltsége javarészt a Mezőterem-i hívek adományaiból gyűlt össze, de a helyi önkormányzat, a Kultúrális és Vallásügyi Minisztérium, valamint olyan helyi származású lakosok is hozzájárultak a felújításhoz, akik külföldön élnek. A templomszentelés mellett az Istenháza búcsújára is sor került, ugyanis szeptember 14-e a Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepe. Ez alkalommal két történelmi eseményre is emlékeznek. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szentkeresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, I. Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

A mezőteremi Szent Kereszt Felmagasztalása plébánia, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi Fő esperesség, Nagykárolyi II. esperesi kerülethez tartozik, 2013-tól Skurka Dezső plébános végzi az egyházi szolgálatot a közel 500 lélekszámu faluban. A plébánia búcsú ünnepe: szeptember 14. A falunak a lelkiségi mozgalma a Rózsafűzér Társulat és Mária Légió, a kántori szolgálatot Ginál Adalbert kántor tölti be. A falu nevezetességei a Római Katolikus Templomon kívül 1890-ből egy római katolikus kápolna, ortodox temploma és a második világháboruban elesettek emlékműve. Említésre méltó, hogy 1945-ben a településről lakosainak jelentős részét, 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.

A plébánia filíái: Érendréd, községközpont, Szatmár megyében, Nagykárolytól délnyugatra fekvő település. A községhez három település tartozik: Érendréd, Érdengeleg és Iriny. A történelmi régió szempontjából a Partium részét képezi. Hajdan mezőváros és szolgabírói székhely volt. A községen átfolyik Ér pataka, mely román és magyar részre osztja a falut. Az Érerendréd-i kápolna titulusa Jézus a Jó Pásztor, ünnepe a húsvétot követő 4. vasárnap, egyben a papi hivatások világnapja is, szentmisét minden 2. és 4. vasárnap tartanak.
A másik filia Iriny, Nagykárolytól délre, Érdengeleg mellett található. Az Ér patak jobboldali teraszán helyezkedik el. A Portelek-i,illetve Dengeleg-i utcán halad át a műút,  ezt keresztezi egyik oldalról az Iskola utcája,másik oldalról pedig az Újsor utcái. A kápolna titulusa Szent Kereszt megtalálása, ünnepe május 3-án van, szentmisét minden hónap 3. vasárnapján tartanak.
Mezőterem filiái Érendréd és Iriny is a Nagykárolyi II. esperesi kerülethez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment