A hét plébániája: CSÍKCSICSÓ

Kelet Erdélyben, Csíkszeredától 5 km-re északra a Szépvíz pataknak az Oltba torkollásánál fekszik Hargita megyében. Neve a helységnév régi Chychow alakjában szláv eredetű személynévből keletkezett. A ma is használatos Csík-Csicsó jelzős összetétele 1675-ből származik. Csicsó vára Csíkcsicsótól délnyugatra, a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek, itt laktak kolostoruk megépítése előtt. A falu lakossága földműveléssel és állattartással foglalkozik, sokan teljesítenek szolgálatot a vasútnál, vagy bejárnak dolgozni Csíkszeredába. A felcsíki emberek káposztás faluként tartják számon, ápolják a fennmaradt népszokást, az október 16-i Gál-napi káposzta szüret ünnepét. A falu iskoláját 1737-ben alapították. Az 1952-től közigazgatásilag Madéfalvához tartozó falu 2004-től önálló község lett. 2006 október 14-én avatták fel a Hősök emlékművét. Az emlékművön a következő felírat olvasható: „A Szabadságért és Hazáért elesett csíkcsicsói Hősök emlékére állíttatta a kései utódok hálás kegyelete. 2006”. Ilyen jellegű történelmi emlékkel is büszkélkedik. A telepűlés érdekességének számít, hogy itt játszódott le Tamási Áron: Ábel a rengetegben c. regényének rövid részlete, a történet szerint itt született a főhős, Szakállas Ábel.

Nemcsak történelmi emlékben gazdag, de gazdag természeti kincsekben is a falu, hiszen a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a kaolin. Ezen kívül gazdag bővizű borvízforrásokban valamint gyógyító hatásairól ismert mofettákban, amelyek külömböző betegségek gyógyítására alkalmas. Csíkcsicsó őslakóssága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakossága nagyon sok történelmi eseményt átélt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakósaival együtt a Tolvajostetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. Csicsó egyházilag a 11-12. században a Szent János templom körül elterülő Tordfalvához tartozott de 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést ekkor Delne tízes vette át. A Szent János-templom, Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. 1810-1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át, ennek két oldalán később épült ki Újfalu a falu legnagyobb tízessévé.

A település temploma a falu központjában található, a templommal szemben van a ma is álló felekezeti iskola, melyet 1874-ben építettek. A templomról külső támpillérei alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát. Oszlopos, nyugati része kápolna volt az 1300-1400-as évektől. Ezt az 1700-as években , a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánosága alatt. Mellé épült a plébánia, a kántor tanítói lakás gazdasági épületekkel. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A hagyomány szerint a főoltár bal oldalának végében az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. A szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható, akiről tudnunk kell, hogy Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. Sírja a pádovai Szent Antal-bazilikában található, amely híres zarándokhely. Páduai Szent Antal a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.

A Csíkcsicsó-i Szent Antal plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot 2018. augusztus elsejétől a Székelyszentkirály-i születésű Ft. dr. László Rezső plébános végzi. 2018. szeptember 1-ig hívatalosan pálos szerzetes volt és három év után visszatért az egyházmegyés papi szolgálathoz. Előzö szolgálati helyek a következők: Csíkszereda, Brassó, Hargitafűrdő majd 2012-13 között a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teologia Liceum prefektusa Gyulafehérváron, következett Kapnikbánya, 2015-18 között pálos szerzetes rend Lengyelországban és Hargitafűrdőn majd Csíkcsicsó. A kántori szolgálatot Gombos Zoltán-Csaba kántor látja el. Búcsús ünnepét június 13-án tartják, liliom nyíláskor, mivel Szent Antal virága, vagyis a kolostorkert köztiszteletben álló gyógynövénye. Örökös szentségimádási nap: április 26.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment