A hét plébániája: SZÉKELYSZENTTAMÁS

Hargita megyében Székelyszenttamás, Székelyudvarhelytől 5 km-re, a Ballé-patak völgyében a Bükk-tető északi lejtőjén fekszik, közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik. 1333-ban Sancta Toma néven említik először, és temploma is van. A sematizmusok az egyházközséget „Parochia antiqua”-nak nevezik. A falunak a 14. századi templomát 1555-ben Izabella királyné költségén restaurálták, a királyné támogatásával új szentélyt építve hozzá. Tatárok 1661-ben felégetik a templomot és tornyát. 1820-1821-ben lebontják és újat építenek, mindezt védőfal övezi. A középkori templom helyét csak a régi fundamentum falai jelölik a torony előtti részen. Ezenkívül a régi templomból fennmaradt egy gótikus kőfaragvány és egy falra akasztható kő szenteltvíztartó. A pápai tizedjegyzékben és a település nevében megőrzött Szent Tamás név a középkori templom védőszentjétől származik, és így a székelyszenttamási templom is a legrégebbi templomok közé sorolható. Középkori tiszta katolikus lakói, egy kevés kitérővel, megmaradnak katolikus hitben, 1617-ben ugyanis arról szól a krónika, hogy a katolikusok a helység elhagyására kényszerítik a református Szászvárosi Gergely pásztort, és birtokba veszik a templomot. A széki bíróság ezért pénzbüntetést szab ki a katolikusokra. Paphiány miatt licentiatusok gondozzák a plébániát, és csak 1708-ban kap plébánost. Ebben az időben 1667-ig Kadicsfalvával közös az egyházközség, ekkor válik külön Kadicsfalva. 1614-ben még prédikátortartás és a szenttamási templom fenntartása fölött vitáznak a szenttamásiak és a filiák: Fancsal, Tibód és Kadicsfalva, mely utóbbiak szabadulni akarnak kötelezettségeik alól, miután templomot építenek. A XVIII. században katolikus anyaegyház és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza volt. A település nevében, valamint a pápai tizedjegyzékben a megőrzött Szent Tamás név a középkori templom védőszentjétől ered. A templom főoltárán is Tamás apostol van megjelenítve, ő a „hitetlen” vagy Szent Tamás a bibliai 12 apostol egyike, aki Jézus feltámadásában nem hívén, ujjait a sebeibe téve győződött meg róla, innen az elnevezése: hitetlen Tamás. A templomban még két mellékoltár van: jobb oldalt a Szűzanya, baloldalt pedig Jézus Szíve. A hajóban a fehér szószék látható, amely aranyozott díszítéssel van ellátva. Az orgonakarzaton van a templom orgonája. A parókiára egy festett gyalogkapun lehet bemenni.

A Szent Tamás apostol plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi Főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsú ünnepét július 3-án tartják. Örökös szentségimádási nap: március 10. A faluban 1650-től volt katolikus iskola, ezt 1948-ban államosították. Az elmúlt években a fiatalok nagy része elhagyta a falut. Az egyházi szolgálatot 2020-tól Ft. László István Ifj. plébános végzi és a kántori szolgálatot Sára Zoltán kántor tölti be.

A Székelyszenttamás plébánia filiái Ülke, amelyet oldallagosan lát el. Ülke Székelyudvarhelytől északra 7 km-re fekszik, Oroszhegy községhez tartozik. A nevét az oklevelek 1550-ben említették először Wlke néven. 1567-ben Illke, 1602-ben Ülke néven írták nevét. A falu eredetileg nem a helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő. Orbán Balázs szerint: „Ülke meg arról nevezetes, hogy ott készítik az egész székelyföld szükségleteit fedező czifra réz szeletkékkel kirakott, fodros fedelű fapipákat”. Mindvégig katolikus falu volt. Hívei a székelyszenttamási templomba jártak. A 89-es rendszerváltás után Oláh József plébános irányítása mellett római katolikus temploma 1996-ban épült a falu felett egy kis dombon, így a templom két irányból is megközelíthető. 1997-ben Jakubinyi György érsek Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A templom oltárképét a gyergyószárhegyi hívek ajándékozták. A templomhajó bal oldalán látható a Jézus szobra és jobb oldalt a Mária szobra, amelyet a székelyudvarhelyi ferences nővérek adományoztak. Ezen kívül még van egy Szent Bernadett és Szent Antal szobor, amelyeket a hercegszántói hívek ajándékoztak. A templom keleti oldalán a köríves kialakítású orgonakarzat oszlopokkal van alátámasztva. A toronyban három harang lakik. Bálint Lajos nyugalmazott érsek 1999. június 13-án megszentelte a három új harangot. Rövid időn belül a kápolna melletti területet megvásárolták, s itt lett Ülkének a saját temetője. A Szent Antal kápolna búcsúját június 13-án tartják. Idén engedélyezte az érsekség az ülkei templom örökös szentségimádási napját, ez július 27-én lesz (ezentúl minden évben). A székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik.

Egy másik filiája Tibőd, Hargita megyében, Székelyföld központi részén, terül el. Székelyudvarhelytől észak-nyugat irányba, 7 km-re, amely a Bosnyák patak völgyét követi. 1566-ban Thibold néven jelentkezik a forrásokban. A falu a hagyomány szerint Örs vezér Tibold nevű fiáról kapta a nevét. Kápolnáját 1764-ben a Török család építtette Szent Erzsébet tiszteletére. Itt született a család neves tagja. Később Szűz Mária látogatása tiszteletére változtatták a kápolna titulusát és búcsú ünnepét Sarlósboldogasszony napján, július 2-án tartják. Örökös szentségimádási nap: február 12.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: http://csedoattila.blogspot.com/

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment