Marosvásárhely három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik: a Mezőség, a Maros völgye és a Nyárádmente határán, 320 méterrel a ten-gerszint felett. A város a Maros mindkét partjára kiterjed, központja és nagyobb része a bal parton található. A belváros közelében emelkedik a Somos-tető, a város legmagasabb pontja. Marosszentgyörgy, Jedd, Ma-rosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr községek övezik. A települést 1323-ban Székelyújvásárhely néven említik, majd 1616-ban Bethlen Gábor városi rangra emelte, ekkor kapta a Maros-vásárhely nevet.
A város délkeleti részén, a Segesvár felé vezető út mentén található a Tudor Vladimirescu lakónegyed, közismert nevén Cserealja. Nevét az egykor fölötte húzódó Csereerdőről kapta. Az 1960-as években épült, és ma Marosvásárhely lakosságának mintegy egyharmadát fogadja be. A kommunista időszakban templomépítés nem volt engedélyezett, ezért a különböző felekezetek hívei magánházakban alakítottak ki imatermeket.
A cserealji római katolikus közösség története az 1970-es években kezdődött, amikor Léstyán Ferenc plébános a Hosszú utcában vásárolt egy házat imaház céljára. Az engedély megszületése előtt az örökösök lefoglalták az ingatlant, így a hívek a Zsidó vértanúk utcájában vásárol-tak újabb házat, ahol 1984-ben misézési engedélyt kaptak. A rendszer-váltás után, 1990-ben a cserealji gyülekezet önálló plébániává alakult, első plébánosa 1993-tól id. Nagy József lett. A hívek száma gyorsan növekedett, ezért nagyobb templomra volt szükség. 1993-ban deszka-templomot építettek a plébánia udvarán, ahol 1994-ben Jakubinyi György érsek 121 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. 1995.március 2-án, érseki rendelkezés alapján a plébániához csatolták Koronka–Kebele és Kebeleszentivány filiákat. 1996-ban Hadnagy Judit elkészítette az új templom tervrajzát, és megindultak az adományok, amelyek lehetővé tették az építkezés folytatását. 1999-ben id. Nagy József egészségügyi okok miatt áthelyezését kérte, helyére augusztus 1-jén Papp László érkezett.
A római katolikus plébániatemplom 2001-ben épült fel Cserealján. Május 1-jén kinevezték Braun Jenőt plébánosnak, majd szeptember 27-én Jaku-binyi György érsek felszentelte a templomot Szent Kozma és Damján titulussal.
A templom névadói, Szent Kozma és Szent Damján, 287 körül működtek Kis-Ázsiában. Ikertestvérek voltak, buzgó keresztények, akik orvosi szolgálataikat soha nem pénzért, hanem szeretetből és hitből vé-gezték. A gyógyító hivatások védőszentjeiként tiszteli őket az egyház. A hagyomány szerint 303-ban szenvedtek vértanúhalált. A történetek úgy őrzik emléküket, hogy vízbe dobták őket megkötözve, de a kötelékek csodás módon kibomlottak; máglyára vetették őket, de a tűz nem ártott nekik; nyilakkal próbálták megölni őket, de a nyilak lepattantak tes-tükről. Végül karddal oltották ki életüket. Első templomukat sírjuk fölé emelték, tiszteletük pedig hamar elterjedt mind a keleti, mind a nyugati egyházban.
A Cseralja–Szent Kozma és Damján templom belső kialakítása a modern építészet letisztult vonalait és a keresztény hagyomány méltóságát egye-síti. A világos, fehér falak és a természetes fa gerendák békés, imádságos légkört teremtenek. A szentély központi elemei – az oltár és a feszület – ünnepélyesen emelkednek ki. A templom két oldalán mellékoltárok ta-lálhatók: az egyik Szűz Máriát, a másik Szent Józsefet ábrázolja. A pad-sorok félköríves elrendezése a közösség egységét fejezi ki, a falakon elhelyezett szobrok és domborművek pedig a templom lelki örökségét gazdagítják. A karzat alatt láthatók a védőszentek faragott ábrázolásai. A bejárat fölötti karzaton kapott helyet az orgona, amely a liturgia zenei szolgálatát biztosítja. A toronyban két harang található: egy nagyharang és egy kisharang, amelyek a hétköznapi és ünnepi harangszó hangját ad-ják.
A plébániaépület és a Rehabilitációs Központ 2004 és 2009 között ké-szült el, nagyszámú hazai és külföldi adományozó támogatásával, Braun Jenő címzetes esperes idején. Dr. Jakubinyi György érsek 2009. július 12-én áldotta meg az elkészült központot és a plébániaépületet, és ugyane-bben az évben, augusztus 1-jén Braun Jenő esperes úr be is költözött.
Az egyházközségben gazdag hitélet zajlik. Több közösség is tevé-kenykedik: a Jakab Antal Kulturális Központ, a Kolping-család, rózsa-füzér-társulatok, az Árpád-házi Szent Margit Nőszövetség, a Reménység kórus, az ifjúsági csoport, a Szentlélek imacsoport, a Szent Pál imacso-port és a ministránsok. A hívek száma mintegy 2800 fő, a gyermekektől az idősekig.
2026-ban, a templomszentelés 25. évfordulója alkalmából a plébánia ünnepségsorozattal készült, amely a negyed lakóit, a korábbi lelkipásztorokat és a meghívott vendégeket közös hálaadásra hívta a búcsús szentmise keretében.
A cserealji Szent Kozma és Damján plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Marosi főesperesi kerületéhez tartozik. Búcsúünnepét szeptember 26-án tartják, örökös szentségimádási napja pedig október 25-én van.
Összeálította: Gábor Anna
Fotó: Józsa Ferenc
