A hét plébániája: SÜLELMED

Sülelmed Máramaros megyében a történeti Szilágyságban a Szamos bal partján fekszik, Nagybányától 57 km-re délnyugatra valamint Zsibótól 26-km-re északra. A Nagybányát Zsibóval összekötő útmentén terül el a kis város. Neve bizonytalan eredetű, első említése 1405-ben történt Sylelmed néven. 2004-ben város lett, kifejezetten azért, mert Nagybánya távolsága, Máramaros megye déli régiójának urbanizációs deficitje miatt a kényszer-városiasítás politikája itt talált terepet, tudjuk meg Biczó Gábor leírásából. A nem egészen 1500 lakosú város a két kutatási helyszín Manó és Szamosardó mellett további két tövisháti település, Vicsa és Szilágyújlak központja is. Újkori történelme hamisítatlanul képzi le a térség históriáját. A 15. században Közép-Szolnok vármegyei település volt a Jakcsi, illetve a Drágffy család birtokában. 1447-ben Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy a Sülelméd-i vásáradó valamint a Szamoson szedett révbér felébe iktassa be Csaholyi Istvánt is. 1475-ben mint Kővárhoz tartozó település volt említve. 1573-ban Gyulaffy birtoka volt, határában levő Gyükeres nevű szántófölddel együtt, majd Báthory Zsigmond is a tizedeit neki adományozta. 1601-ben Basta seregei felégették, majd 1682-ben németek dúlták fel. A településen a 17-18. század fordulóján sok a pusztatelek és az 1720-as összeírás mindössze 23 adózót jegyzett fel. 1637-ben Gyula-fi Sámuel Cseh várában kelt végrendeletében Sülelméd-i birtokait édesanyjára, Széchyi Katára hagyta. 1753-tól vásáros hely, román-magyar lakossággal. Az 1797-ben végzett összeíráskor főbb birtokosai gróf Tholdalagi László, gróf Bethlen Gergely, Báró Bornemissza József, gróf Gyulai József, gróf Toroczkai Pál és báró Naláczi József voltak. 1876-ban Szilágy vármegyéhez csatolták. 1899-ben lett vasúti csomópont, ami lendületet adott a fejlődésének. A 20-ik század elején már jelentős ipari műhelyek működtek benne. A két világháború között mezővárosias jellegűvé vált, nagy malma, fonodája, tejfeldolgozó üzeme is volt, később alapították az 1938-as évben az üveggyárat amelyben 65 munkás dolgozott, ez a gyár mára bezárt, de működik ruhaipari és félkész betonelemeket gyártó üzeme, ezenkívűl van fa – és malomipara. A II. világháború végén felrobbantották a Szamos hidat, azóta sem épült újra. Az időszak kezdetétől vegyes lakosságú, ugyanakkor az elmúlt évszázad etnikai statisztikai adatait figyelve, kiderült, hogy Sülelmeden a magyar népesség aránya látványosan csökkent. Míg 1880-ban a lakosság 20 %-a magyar, ez 1910-re 35 % -ra nőtt, de sajnos 1930-ra lecsökkent 18%-ra, majd 11 %-ra és jelenleg stagnál. 2002-ben 1493 lakósából 1273 volt román, 184 magyar nemzetiségű, 1200 ortodox, 147 református, 89 pünkösdista és 29 római katolikus vallású, körülbelül ez a kis város létszámának és vallási hovatartozásának a története. Valamint az arra látogatónak látnivalója a városban a : a református templom 1808 és 1812 között épült, 1912 -ben újították fel; a Szent Arkangyalok ortodox fatemplom 1720-ban épült.

Valamint az 1940-es években épült római katolikus temploma amelyet a Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak. A Templom főoltárán látható festmény az Istenszülő Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságban jutását ábrázolja. A felhők között égbe szálló Istenanyát az angyalok és szentektől körülvett Szentháromság fogadja, így az ég és föld mennybe fölvett királynője lett. Alig van templom, ahol ne lennének jelen a Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére felszentelt mellékoltárok. A sülelmedi templomban is megtaláljuk a Jézus Szíve mellékoltárt, ahol minden hónap első péntekén Jézus Szíve tiszteletére imádkozhatnak a kedves hívek, a másik Szűz Mária mellékoltára. A toronyban egy harang lakik, ez az egyház szózata, amelynek megszólaltatásával a híveket imádságra és közájtatosságra hívja a templomba. A püspöki központtól legtávolabb fekvő plébánia és egyúttal az egyetlen Máramaros megyében.

Az alig néhány katolikus lakta település Zilah, majd Szilágycseh oldallagosan ellátott filiája lett. Római katolikus hívők száma mindössze 11 fő a Szilágycsehi filiákban összesen. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Szűcs Attila plébános végzi. Sülelmed a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai Főesperesség, Szilágysomlyói esperesi kerülethez tartozik. Búcsú ünnepét augusztus 15-én és örökös szentségimádási napját október első vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment