A hét plébániája: SZÉKELYUDVARHELY LISIEUX-I KIS SZENT TERÉZ templom

Székelyudvarhely megyei jogú város Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. A megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Csíkszeredától 52 km-re, Marosvásárhelytől 100 km-re fekszik. Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. 1357-ben Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, amely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta. Székelyudvarhelyt valószínűleg Zsigmond király emelte városi rangra, aki ugyancsak járt a településen. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá. Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott, a Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost, három főút és néhány utca összefutó öblében. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei itt összpontosulnak, az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A város templomai: az Unitárius templom, a görögkeleti ortodox templomok, a görögkatolikus templom, a Jézus szíve kápolna és az Ugron család kápolnája.

Kovács Sándor főesperes, aki 1984-2007 között volt udvarhelyi plébános és főesperes, szükségesnek látta a székely anyavárost is több egyházközségre osztani a hatékonyabb lelkipásztori munka miatt a II. vatikáni zsinat szellemében. Így alakult 1995-ben Udvarhely keleti felén, a Hargita felé vezető úttal párhuzamosan a Bethlen negyedben, a Szent Miklós plébániától való leválasztásával a Kis Szent Teréz egyházközség, majd a város nyugati felén 2004-ben külön plébánia lett Szombatfalva Szent György oltalma alatt. Az egyházközség első helyben lakó papja Botár Gábor atya volt, akinek közösségformáló és építő tevékenysége máig meghatározó. A templomot, amelynek építését Kovács Sándor főesperes kezdeményezte és támogatta. 1997-ben elkezdődött a templomépítés, amely 2001-ben fejeződött be. 2001. október 1-jén Kis Szent Teréz ünnepén, Dr. Jakubinyi György érsek úr szentelte fel.

A templom egy újabb stilusban építtetett, főoltár részét az Úr Jézus feszülete valamint két oldalán a Szűzanya és Szent József szobra áll. Az oltár jobb oldalán egy falon függő nagy festmény, ez Kis Szent Terézt ábrázolja, oltára pedig fehérmárványból készült. 2001-2003 között – mivel már a plébániát nem kellet templomként is használni – termeket alakítottak ki és kiépítették a tetőteret, amely alkalmas vendégek fogadására. A több mint 5000 tagot számláló egyházközség a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik legfiatalabb és legdinamikusabb plébániája. Eucharisztikus lelkületű, a szentmisén résztvevők nagy része szentáldozáshoz járul. A plébánia keretében több rózsafüzér társulat is működik és a szentmise előtt ők és a Mária Légió tagjai vezetik a rózsafüzér imádságot. A plébánián élő karizmatikus közösség működik, mely a Forrás nevet viseli. Több száz hittanos és ministráns gyermek kapcsolódik bele az egyházközség életében. A plébánia nevéhez köthető a pünkösdi csíksomlyói zarándoklat megszervezése. Az utóbbi években a városból, a környékről és az anyaországból egyre többen, 700-800-an vállalják az utat Csíksomlyóra. A plébánián három ifjúsági csoport működik: a Huncutok, a Pitypang és a Halleluja ének-zene csoport. A plébánián a lelkipásztorok munkáját, az egyháztanácsosok ,a kántor ,a hitoktató, a sekrestyés, a titkárnő, az áldoztatók, a Tarítscsá csoport, a kórus, a lektorok, a missziós csoport és az önkéntesek segítik. Az egyházközségen belül megszületett az igény, hogy a hívek is bekapcsolódjanak az egyház hivatalos imájának, a szent zsolozsmának a végzésébe. Az eddigi tagok a templomi meghirdetés és személyes megszólítás révén jelentkeztek, akikkel kialakították a zsolozsmázók lelkiségi csoportját. Az egyházközség havi kiadványa az Egyházközségi értesítő. Az idők folyamán heten indultak papi pályára. Öten elérték az oltárt: Mihály Imre, András Attila jezsuita, Elekes Szabolcs, Benedek Károly -Róbert és az ez év tavaszán e templomban pappá szentelték András Csaba jezsuitát. Általában kétszer több a keresztelések száma a temetéseknél.

A plébániák filiája, leányegyházközössége is van, Homoródremete, egy kis falu a Homoród forrásánál. Jelenleg az egyházat Tamás Barna plébános vezeti, aki 11 éven át volt a Gyulafehérvári Főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Munkáját ikertestvére, Tamás Huba atya segíti, aki nyolc éven át a Gyulafehérvári Főegyházmegye ministráns lelkésze volt. Meg kell még említenünk Hajdó Vilmos nyugdíjas atya nevét, aki immár 17. esztendeje, hogy a közösség gyóntatójaként rendszeresen besegít a templomi szolgálatba. A kántori szolglatot Székely István kántor látja el. A templom a Gyulafehérvári Főegyházmegye Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templom búcsúja, amelyet október elsején tartanak, emlékeztet arra is, hogy hogyan lehet közösségi összefogással és kitartással egy kis családi házból indulva, egy új, erős egyházközséget létrehozni. Örökös szentségimádási nap: március

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment