Jézus sokszor tesz csodát. Főleg a lelki sírjaink között, mert mindig azzal foglalkozunk, ami elmúlt. Ami halott. Pedig tudjuk, hogy Jézus a gonosz lelkek fölött is uralkodik. Van-e annyi, akkora hit bennünk, hogy az elmúlt, meghalt életünket is rá merjük bízni? Mi megismerhetjük csodáit és megkérhetjük őt, hogy tegyen csodát bennünk: űzze ki belőlünk a sötétséget. Akarom-e? Szeretném-e ezt az újjászületést? Teszek-e érte valamit? Egyáltalán reménykedem-e valamiben vagy valakiben? Annyiszor vagyunk irgalmatlanok, erőszakosak, kegyetlenek embertársainkkal! Könnyen mondunk ítéletet mások fölött, és főleg csupán szóbeszédek alapján. Jézus azonban szeretettel figyelmeztet bennünket: „Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyáitok is irgalmas. Ne ítélj, hogy meg ne ítéljenek!” (Lk 6, 36) Igen, Jézus figyelmeztet, hogy gyakoroljam az irgalmas szeretetet, hiszen magam is Isten irgalmából élek. Jézus tőlünk, Őt követőktől megbocsátást kér. Ez pedig hatalmas alázatot kíván meg.
Tudod mi az alázatosság? Tudod, mit takar ez a szó? Mert ma a világunkban a rámenősség, a törtetés a lényeg és az elismert. Aki alázatos, azt lenézik. Csak a szeretet tudja megalázni magát, tudja kiüresíteni önmagát. Egészen a halálig. Tudok-e szeretettel szolgálni hivatásomban? El tudok-e szakadni a pozíciómból fakadó keretektől és csak egyszerűen szolgálni? Vagy szeretnék népszerű lenni? „A legnagyobb köztetek legyen a szolgátok! ... Aki megalázza magát, azt felmagasztalják!” (Mk 10, 44-45). Csak úgy adhatok jelentős szép dolgokat, ha az a magatartásforma van bennem, mint Jézus Krisztusban: az alázatos, megbocsátó, irgalmas szeretet. Ez pedig szolgálat. Erre van szüksége ma a világnak. Kezdd el magadon! Jézus Krisztus még a halálával is szolgált. Ha elfogadod Jézus szolgálatát, te magad is képes leszel önként mások szolgájává válni. Ne töltsd az idődet azzal, hogy várod, hogy mások is azzá váljanak. Kezdd el te magad! Most! Meglásd atyád messziről meglát, eléd megy, átölel. Magához ölel. Szeretetét nem pótolhatja semmi. Ez a szeretet támaszt életre.
A nagyböjti időben hagyjuk el a fölösleges lelki kacatjainkat. Főleg azokat, melyek visszafele húznak. Kérjük Jézust szabadítson meg tőlük, mert csak a csendben halljuk meg az Ő szavát. Engedd, hogy Jézus megtisztítsa lelked templomát!
Karácson Tibor, műzorigazgató
