Gyergyóújfalu, Erdély medence dél-keleti részén a gyergyói havasok találkozásánál, a Maros folyó és a Visszafolyó patak egyesülésénél, 756 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Újfaluhoz tartozik közigazgatásilag Kilyénfalva, Tekerőpatak, Szenéte és Libán. A falu nevének első írásos említése 1567-ből való. Ekkor a falu neve Wijffalw írásmóddal szerepel. 1581 májusában régi szokásjogokat foglalt írásba a falu magának, ez volt Erdély országban az első falutörvény. Az 1596-os székely felkelés gyergyói ütközetére Újfaluban került sor, ahol a fejedelmi seregek legyőzték a felkelőket, majd a felkelés leverése után a vezérüket kivégezték. Ilyen előzmények után érthető, hogy miért harcoltak a gyergyói székelyek a Báthoriak ellen az 1599-es sellemberki csatában Mihály vajda oldalán. A Gyergyó-i falvak lakossága elszenvedte Basta generális pusztításait és a pestisjárványt 1601-1604 között. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is igyekezett a székelységet magasabb jogi helyzetbe emelni, hogy hatékonyabban használhassa katonai potenciálját. A harcképes újfalvi katonák részt vettek I.Rákóczi György Habsburg-ellenes magyarországi hadjáratában, így a harcokban szerzett érdemeikért társadalmilag felemelkedhettek. II. Rákóczi György lengyelországi kalandja, majd az azt követő török-tatár betörések hátrányosan érintették a székelységet. Történelmi nevezetessége, az 1707-es székely- labanc küzdelem, amely az akkori Katrozsa és Gálfalu felégetését és elpusztulását eredményezte és újraépítésével kapta a falu a mai nevét. E szomorú esemény emlékét őrzi jelenleg a Katorzsai emlékoszlop, amely a Vasláb felé vezető megyei út jobb oldalán található. A környéken megtalálható természeti kincseket, a mai falu lakossága sokoldalúan hasznosítja. A falu népe gazdálkodással, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott és ezt a Maroson a tutajjal szállították tovább.
Gyergyóújfalu plébániáját a legkorábbi adat 1638-ból említi. A XVIII. század eleji állapotokról a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban található vizitációs jegyzőkönyvek tartalmaznak értékes adatokat. Az 1721-es egyház látogatási jegyzőkönyv kőből épített cinteremkerítést, a toronyban két harangot, a templomban egy oltárt, valamint a templomi felszereléseket és textíliákat sorolja fel. Az 1731-es vizitáció ennél jóval részletesebb. A templom, a Szent Mária Magdolna kápolna és az egyház ingóságainak felsorolása mellett említést tesz a hívek lélekszámáról, az adományozókról, a templomi földekről, valamint a plébánosról. A leírás alapján a templom ebben az időben tetőcseréppel fedett, kőkerítéssel van körülvéve és a toronyban egy 226 kg-os és egy 113 kg körüli harang található. A templomi felszereléseket is felsorolja, mely szerint a templomban található egy keresztelőmedence, egy két oszlopos oltár. Újfaluban az első templom körül temető volt. A templom alapja meggyengült. Az ásatások során fenyőfa gerendákat is találtak, részeket, melyekkel a templom falait próbálták megerősíteni. A templom 1762-ben összeomlás előtt állt. 1799-ben az egyházközség egy új templom építését tervezi, de viták támadnak az új templom helyét illetően. A magyar eleink, a székelyeink felépítették a második templomot is a mai templomot 1825- 1830 között. 1853-ban Haynald Lajos (1816-1891) erdélyi püspök, későbbi kalocsai érsek majd bíboros (1879) szentelte fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1833-ban leégett a főoltár, de csodás módon megmaradt a főoltárképe, amely képen látható, hogy a Boldogságos Szűz Mária meglátogatja idős rokonát Szent Erzsébetet és elmondja neki az örömét, hogy Isten fia Jézus Krisztus ott él, ott van az Ő szívében és lelkében, de Erzsébet is megossza örömét, hogy az Ő méhében is ott él az élet, a nagy próféta Keresztelő János, aki az emberi szíveket és az emberi lelkeket készíti majd az Úr Jézus fogadására. A második templomot 1836-ban festették először, a második festés pedig 1932-ben történt. Dabóczi József Szászrégen-i iparművész festette. 1932-től többször is voltak javítások, de ez az utóbbi barokkfestés sajnos lassan eltűnt a templom mennyezetéről, de 2008 - 2009-es esztendőben, Czimbalmos Attila és Maszelka János restaurátor, művészek vezetésével újra megújult és megszépült a templom. 1993–2009 között javították, a kívül-belül szépen felújított templomot Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök szentelte újra 2009-ben. A főoltáron látjuk a Szent István és Szent László szobrokat, kétfelől az oltárkép mellett pedig a Boldogságos Szűzanya szüleinek szobrai láthatók, Szent Joakim és Szent Anna. A templom falán a 14 keresztúti kép és állomás látható. Szűz Mária az egyházközség édesanyja, ezért van itt a Szűzanya szobra is. A főhajóban két mellékoltár is található az egyik a Padovai Szent Antal oltára és a másik a Jézus Szent Szíve oltára. Ezeket az oltárokat Budapesten készítették Smith János oltárépítő. A főhajónak a mennyezetén a Szentírásból vett eseményeket láthatjuk, a négy evangélistának a jelképes ábrázolása, Máté az angyal ábrázolás, Márk- oroszlán, János a sas és Lukács az ökör ábrázolásokkal, jelképpel és még egy szoborcsoport látható az Úr Jézus, Keresztelő Szent Jánossal. A templom orgonáját 1874-ben építette a brassói Nagy József orgonamester, Az előző orgonát Tölgyesre vitték, ahol még sokáig szerepelt a liturgiában, olvasható a domus historia 13-ik oldalán. Az orgonát 8 regiszterrel építették, ez egészen 1937-ig szépen szólt, aztán javításra szorult Szájt Ferenc és Mesnyi János marosvásárhelyi orgonaépítők eszközölték, de két regiszterrel még kibővítették. 1984 -ben a Budapesti Dudics -Enyedi Pál és két barátja újra kipucolták, újra hangolták és rendbe tették az orgonát, Hajdu István atya idejében, abban az évben meg is ünnepelték az orgona 110 éves évfordulóját. 2003-2004-ben az udvarhelyi Pap Zoltán egy újabb felújítást végzett az orgonán beépített még egy manuált és a hívek lelkes adományából finanszírozták a munkálatot, amit 2009-ben a templom festés után újból megismételt az orgonán Pap Zoltán.
Ez a község is fenntartja a régi neveket, felosztásokat, szokásokat. A régi szokásokból megőrizték hagyományként a helyi húsvéti szokásokat, amely abból áll, hogy Húsvét reggelén megáldja a plébános az eledeleket, utána következik a határkerülés, népi viseletben a fiatalok és idősebbek is, szekerekkel, lovakkal kivonulnak és a szomszédos egyházközségek híveivel a határvonal mentén találkoznak, ez a hely keresztekkel van megjelölve. Itt a papok egy szertartás végeznek, majd minden évben más egyházközség fiatalja elmondja az úgynevezett órálást. Az órálás magába foglalja az imádságokat, kéréseket és könyörgéseket a jó Istenhez, hogy áldja meg az elkövetkező esztendőben is. Az első iskolája 1891-ben épült, a mai általános iskola a település szülötté, a neves műgyűjtő dr. Elekes Vencel (1917-1981) nevét viseli, sikeresen működik az 58. számú Márton Áron nevét viselő cserkészcsapat, a Művelődési Otthon Lázár István (1881-1931) író, költő tiszteletére kapta nevét, a település havilapja, a Barázda, 2008-tól jelenik meg.
A gyergyóújfalvi Sarlós Boldogasszony Plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. 2009-től plébánosa Tankó Géza, aki a húsz éven át itt szolgált Fülöp Béla (1956-2013) szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébánost váltotta. A kántori szolgálatot Molnár Sándor kántor tölti be. A falu jellegzetes ünnepét július 2-án, magyarságunk körében, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: október 5.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment