Negyedik nap: Szent Ignác imádsága

1. Előgyakorlat. Szent Ignác a Llobregat partján, amint a Szentháromság szemlélésébe belemélyed - vagy szobácskájában Rómában imádságba merülve és csodálatos fénytől övezve, amint öt Nérei szent Fülöp többször látta.

2. Előgyakorlat: Kérem a kegyelmet, hogy az imádságnak hasznos és magasztos voltát megismerjem, édességét megízleljem, és azt mind jobban szeressem és gyakoroljam.

I. PONT: AZ IMÁDSÁG, MINT CÉL

Az imádság hathatós eszköz örök célunk elérésében, de egyúttal önmagában is cél. Mert Istent örök célunkat, értelmünkkel és akaratunkkal kell elérnünk. A túlvilágon színről-színre való látásában és az ennek megfelelő szeretetben birtokoljuk majd, itt a földi életben a hit és a természetes istenismeret s az ennek megfelelő hódolat és szeretet által közelítjük meg: ez az imádság. Lelkünkkel, szívünket Istenhez emeljük. A dicséret és hála imája ez - magasztaló imádság. Ezzel örök célunkat részben már itt a földön is elérjük s így készülünk az örök hazába, ahol azt majd tökéletesen elérjük. Szent Ignác minden teremtményben Istent dicsérte: az égboltozat és a virágok szépsége elragadták. Istenbe elmerült, ha csak reá gondolt. Nevét mindig ajkán hordozta. Olykor egy nap hét órát is imádságban töltött. Fiainak és követőinek előírja, hogy minden teremtett dologban Istent lássák, Istent szeressék, semmit pusztán természetes szemmel ne tekintsenek, mindent a hit világosságában szemléljenek. Embertársaikban is Istent lássák. Mily szeretetnek és nagyrabecsülésnek lesz ez a forrásai Isten jelenlétében akarok járni. Ez a legjobb eszköz arra, hogy mindig imádkozzam és minden cselekedetemet jó és tiszta szándékkal végezzem.

II. PONT: AZ IMÁDSÁG, MINT ESZKÖZ

Ez az esdő, a könyörgő imádság. Kér és engesztel. A könyörgő imádság Isten rendes gondviselése szerint a kegyelemosztás szükséges feltétele. Azért nélkülözhetetlen eszköz. Az állhatatosság egyedüli biztosítója. A bűnbocsánat alkalmazója. Másokért is imádkoznunk kell, akiket a szeretet összekapcsol velünk, vagy akik gondjainkra vannak bízva. vagy akik a jót akadályozzák, vagy akiknek befolyásától sok függ. "Mindenekelőtt arra kérlek. tartassanak könyörgések, imádságok, vezeklések s hálaadások minden emberért: a királyokért s minden feljebbvalóért, hogy békés és csendes életet élhessünk, telve jámborsággal, s tisztességgel. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk előtt, ki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön s az igazság ismeretére eljusson (Tim. 2, 1-4). Szent Ignác minden ügyet imádságban Istennek ajánlott, tanácsot kért, megfontolt. Bizonyíték erre bölcs szabályai, melyeket a lelkigyakorlatok könyvében a választásról, az alamizsnaosztásról, az életreformról adott. Bizonyíték az elmélkedés után ajánlott imatársalgás, főleg az a hármas imatársalgás, mellyel mintegy megostromoljuk az eget, mikor először a boldogságos Szűzhöz, majd az közvetítésével szent Fiához, végre a mennyei Atyához fordulunk. Minden elmélkedés elején pedig a második előgyakorlatban állandóan utasítást ad, hogy Istentől a szükséges megvilágosító és erősítő kegyelmeket kérjük. Ha valamely kérésünkkel elöljárónkhoz fordulunk, fontoljuk meg előbb imádságban, Isten akarata szerint van-e, s ekként cselekedjünk. Mindez mutatja, mennyire az imádság embere volt Szent Ignác. Hogy használom a lelki előmenetelnek ezt a hathatós eszközét? Kísértésben, lelki próbákban, hibáim leküzdésében magam és mások számára? Semmi sincs, amit a lelkiéletben állhatatos, jó imádság által ki ne lehetne eszközölni.

III. PONT: AZ ELMÉLKEDŐ IMÁDSÁG

Ennek nagy mestere és tanítója Szent Ignác. Lelkigyakorlatos könyvében az elmélkedő imádságnak leggyakorlatibb, legváltozatosabb és legkedvesebb módjait tárja fel előttünk: megfontolás, elmélkedés, szemlélődés, érzékek alkalmazása, három imamód, lelkiismeret vizsgálás, ismétlés. A legegyszerűbb és a legtanultabb ember is megtalálja ezekben a neki alkalmas imamódot. Nem arra tanít minket Szent Ignác, amit saját erőfeszítésünkkel elérni nem tudunk, hanem megköveteli saját munkánkat, hogy így felkészülve Isten nagyobb kegyelmeinek is utat nyissunk lelkünkben. Jártasak vagyunk-e a lelkigyakorlatok által ajánlott imamódokban? Ismerjük-e? Gyakoroljuk-e? Hogyan használjuk a jó elmélkedésre előkészítő eszközöket: hallgatás, összeszedettség, szívtisztaság, lelki béke? Ez a távolabbi előkészület. Előre elolvassuk-e elmélkedésünk anyagát, meghatározzuk-e a pontokat és a hasznot, melyet meríteni akarunk? Elalvás előtt gondolunk-e az elmélkedés tárgyára? Ezt idézzük-e lelkünk elé, mikor felébredünk, felkelünk? Isten jelenlétébe helyezkedünk-e elmélkedés előtt? Milyen a testtartásunk, lelki magatartásunk elmélkedés közben? Visszapillantunk-e elmélkedés után a végzett imádságra és számon kérjük-e az eredményt? Habár Isten Szent Ignácot a szemlélődés legmagasabb fokára emelte, mégis gondosan előkészült az elmélkedésre. Nem várta, hogy Isten őt megelőzze, hanem a maga részéről mindent megtett, hogy Isten kegyelme jól felkészült és előkészített lélekbe essék. Kérnünk kell az imádság kegyelmét. Uram! taníts bennünket imádkozni. Aki jól imádkozik, jól is él.

Imádság Szent Ignáchoz és a Szentlélekhez az imádság ajándékáért: "Adj nekünk, kérünk, Urunk, olyan szellemet, hogy mindig helyesen gondolkodjunk és cselekedjünk. hogy így, akik nélküled nem létezhetünk, szerinted élhessünk."

About the author

Emese