A hét plébániája: VULKÁN

Megyei jogú város, Petrozsénytől 12 km-re, délnyugatra, Dévától 110 km-re, délkeletre, a megye déli részén, a csodálatos Nyugati-Zsil folyó völgyében, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik Hunyad megyében. Beosztott falva: Hegyvulkán és Zsilymacesdparoseny. A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij, Vajdeji pásztorfalu és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett és kincstári kápolna is épült. Két házcsoportból, Krevediából és Vajdejből alakult. Feketekőszén telepeit 1788-ban Landau osztrák tábornok katonái fedezték fel. Egy brassói cég 1859-ben kezdte el a kitermelést. Az 1860-as években megkezdődött munkás lakótelepeinek építése. 1916-ban elfoglalta a román hadsereg, de a német–osztrák–magyar seregek hamar visszafoglalták. 1918-ban lett Románia része. Várossá 1954-ben nyilvánították, municipíumi rangot 2003-ban kapott. 1966 után hozzácsatolták Zsilykorojesdet. Az 1990-es években a bányászat válságba került, de 2002-ben még 4200 fő dolgozott bányáiban. Az Erdélyből Olténiába való főátkelő hely az Olt-Szurdok szoroson át, az első utat 1883 és 1904 között, több szakaszban építették ki, és 1909-ben kezdték felépíteni az akkori román–magyar határon a vámállomást. Környékét 110 km²-en nemzeti parkká nyilvánították. 1900-ban, amikor elindult a szénbányászat, megkezdődött a katolikus hívek, székely, cseh, stájer, bukovinai és lengyel bányamunkások betelepedése és az adott viszonyok között a lelki pasztoráció szükségessége is. Az elején ferencesek látták el őket Hátszegről, majd a plébánia önállósodása után Petrozsényből. 1906-tól önálló helyi lelkészség lett. Első önálló plébánosa, aki egyben a templom és a plébánia építője, valamint az egyházközség megszervezője Hoboth Árpád József volt. A templom 1910–1911 között épült fel neogótikus stílusban Bíró Ernő műépítész terve és Pittini Giacinto építész munkája által. 1911. december 3-án Jancsó Ernő piskitelepi főesperes megáldotta és rendeltetésének átadta a templomot. A templom érdekessége, hogy a befejezett kis torony mellett látható a nagyobb csonka torony, amelynek magasságából 24 m hiányzik.

A plébánia épülete is elkészült 1911-ben, a katolikus lélekszám egyre jobban nőtt. 1912-ben először helyeztek ide káplánt Jellmann Gyula személyében. Az első világháborúban 1916. augusztus 28-án betört az ellenség, elfoglalták és kifosztották a templomot a plébániával együtt. Dr. Csáky Benjámin helyi plébános kénytelen volt elmenekülni. Ekkor veszett el a plébánia teljes irattára, amelyet később helyenként, de nem teljes egészében megtaláltak. 1917-ben Fekete János brassói hittanár kinevezésével újraindult a plébánia és az egyházközség szervezése. 1918-ban megalakult az egyházellenes Nemzeti Tanács. 1919-től Aninósza, Vulkán filiája önálló plébánia lett. 1920-ban a spanyolnátha pusztított egész Zsil völgyében. Ebbe halt bele Búzási János segédlelkész és kb. 40 katolikus hívő is. Ebben az évben alakult meg a rózsafüzér társulat és a Mária Kongregáció. 1922-ben megalakult a társulati iskola. 1924-ben Wegenstein temesvári orgonaépítész átadta az új templomi orgonát, amelyet 1937-ben átépítettek. 1926-ban elkészült a főoltára Nagyboldogasszony búcsús oltárfestménnyel együtt, két oldalán Szent Borbála és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrok láthatók. Ugyanebben az évben épült fel a szolgálati lakás. 1927-ben kerültek fel a művészi stációképek a templom falaira. Még további három neogótikus stílusú mellékoltárral rendezték be a templomot, a mellékoltárokon a Boldogságos Szűz Mária Jézus Szent Szíve és Szent Antal szobrok vannak elhelyezve. 1928-ban megalakult a Szentkereszt Hadsereg és a Szívgárda ezt többnyire gyermekek alkották, jelenleg felnőtt imacsoportok, rózsafüzér társulatok működnek. A ferences rend buzgó élete és lelkülete teljesen megújítja az egyházközség életét. A ferences rend feloszlatása után dr. Floznik György pápai kamarás szolgált. A kommunizmus nehéz éveiben Sántha István plébános hősiesen védte és mentette át az értékeket. 1981–1988 között Vass Zoltán a plébános. A lélekmentés mellett rengeteg kanalizálást és vízvezetést intézett. Utána két évig Ferenczi Sándor a plébános, az ő idejében sikerült megjavítani a templomtetőt és kívül a templomot. 1990-től 18 éven keresztül Bakó Ferenc volt a plébános. A kommunista rendszer által betelepített csángó és moldvai munkásokkal megváltozott az egyházközség arculata, bevezették a mindennapi román nyelvű szentmiséket és plébániai hitoktatást. 2000-től a bányákat sorra zárták be, így a magyarok létszáma rohamosan csökkent ebben az időben.

A Nagyboldogasszony Plébánia a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Hunyadi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Voiculescu Cristian plébános végzi. Búcsús ünnepét a Szűz Mária mennybevétele napján tartják, augusztus 15-én. Örökös szentségimádási nap: július 18.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment