„A havas szélen egy magas plateun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dicssugarai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng.” – írja Orbán Balázs. Oroszhegy a Bosnyák és a Balé-patak partján az Őrhegy lábánál, Székelyudvarhelytől 11 kilométerre fekszik. Hargita megye nagy községközpontja, melyhez közigazgatásilag hat település tartozik: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd. Nevének eredetét illetően két magyarázat is található: egyesek szerint szláv telepeseiről kaphatta nevét, mások úgy vélik, az ómagyar urit (= hegyi út) szóból ered. A falut először 1333-ban említik Uriczhegy néven, 1334-ben Vriczheg néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A lakosság nagy része magyar nemzetiségű. A 2011-es népszámlálás adatai alapján Oroszhegy község lakossága 3902 fő. Első temploma a ma Diafalvának nevezett részen volt, 1670-ben bontották le Domokos Kázmér vikárius rendelete alapján. A templomból egy gótikus cibórium maradt fent. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Oroszhegy nevezetes helyei közül kiemelkedik a Nyúlád mezején lévő Urusos-kút, amelyet kultikus jelleggel felruházva Szent László-kútjaként is emlegetnek a helybeliek. Ennek közelében volt egykor egy kápolna, ahol áldozócsütörtökön nagy búcsút tartottak, míg végül 1783-ban Batthyány Ignác püspök be nem tiltotta. 2020-ban dr. Kovács Gergely érsek úr az oroszhegyi hívek kérésére a tilalmat visszavonta és szorgalmazta egy misézésre alkalmas hely megépítését, ezt a hívek el is kezdték építeni és a Szent László oltár megáldására a tervek szerint a 2023-as esztendő Áldozócsütörtökén kerül sor, amikor 300 éves lesz a régi (lebontott) kápolna. Oroszhegytől északra, a vulkáni fennsíkon, a Lázon, 900-950 méter magasságban sajátos geobotanikai társulás figyelhető meg. Májusban nagy nárcisz-mezők alakulnak ki több mint 50 hektáron. A virágok nyílásakor, május második felében évente megrendezik a Nárciszfesztivált, amely színes programmal fogadja a látogatókat.
Az oroszhegyiek büszkesége az egyedi székelykapuk, és a minden évben megrendezésre kerülő Szilva– és Nárcisz-fesztivál. A reformáció idejében református pap szolgált, az egyházközség pedig Székelyszentkirály leányegyházaként szerepelt. 1630-ban visszatértek a katolikus valláshoz, 1748-tól újra anyaegyház lesz Oroszhegy. A régi templom helyét ma a faluban egy kis csengettyű őrzi. Feltehetően ennek a templomnak az oltárát díszítette a XVIII. századi Mária mennybemenetelét ábrázoló észak-itáliai hatásra fogant kép, amit ma a plébánia épületében őriznek. A mai helyén felépülő második templom építését a helybeli Kovács György költségén fejezték be. Mivel a templom szűknek bizonyult, Mária Terézia 1765-ben kelt engedélyével 1766-1770 között újat építettek és így az oroszhegyi Tamás György kanonok gyűjtéséből felépült a harmadik templom, amelyhez torony is csatlakozott, valamint a déli oldalon egy portikusz, az északi oldalon pedig egy sekrestye. A romossá váló templomot 1937-1940 között átépítették, meghagyva a homlokzati tornyot, de hagymasisakját gúla alakúra cserélték, az óraíves kialakítást elbontották. Így ma az oroszhegyi templom főhomlokzatát a vaskos, rézsűs támpillérekkel erősített négyszöghasáb alakú torony uralja, amelynek déli oldalához ragasztottak egy, félkör alaprajzú, bádoggal fedett építményt. A templom szentélyében, a székely népi faragászat remekművei láthatóak a stációképeken. 2013-ban, a szentélyben két ablakot festett vitráléra cseréltek, amelyeken Szent Imre és Szent Erzsébet látható.
A tágas hajóba az északi és déli oldalon három magas, félköríves ablak engedi be a fényt. Hasonlóan jó megvilágításról beszélhetünk a Lourdes-i Szűz Mária- és Jézus Szíve-oltárokkal ékesített mellékkápolnák esetében is. A Mennybe felvett királyné, könyörögj érettünk! feliratú diadalívhez kapcsolódik a sokszög öt oldalával záródó szentély a főoltárképpel, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Érdekes módon a képhez nem tartozik oltárfelépítmény és hátfal sem, mindössze vaskapcsokkal rögzítve lóg a szentély falon. A falon fából faragott keresztút stációi, a bejáratnál pedig Szent Antal szobra látható. A templomot 1995-ben Sebestyén Domokos plébános idején festették újra, meghagyva három festményt: az Angyali üdvözletet, a Pásztorok imádását és a Szent Családot. Az északi oldalon Szent Lászlót, a szemközti oldalon Szent István király legendájának azt az epizódját látjuk, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának. Az oroszhegyi orgona 1905-ben épült, a csíktaplocai Boda József orgonaépítő mester első munkái közé tartozik, 2013-ban felújítják az orgonát. A szent edények között van egy nyolcszög idomú igen szép kehely, melyen ferde minuskel betűkkel az A. B. C. van bevésve; a betű alakok a XV. századra utalnak ezen csinos műemléken. A templomhoz három felszentelt harang tartozott: a legnagyobbat – egy négymázsás harangot – az oroszhegyi születésű Tamási György olvasó-kanonok öntette 1772-ben Budán. Volt még egy kétmázsás, feliratos harang, és egy 1709-ben öntött 90 fontos is. Ugyancsak Tamási György építteti saját költségén a parókiát is 1777-ben – derül ki az 1824-es vizitációból. A temetés őseredetiségében a halottat az örök nyugalom helyére, a siralmasok rithmusba foglalt síró énekkel kísérték. Ma már az általános római katolikus szertartás alapján történik. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot T. Opra István lelkész, valamint a kántori szolgálatot Bíró Lóránd kántor végzik. A templom búcsúját Mária Mennybevétele napján, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak. Örökös szentségimádási nap: március 09.
Opra István plébános úr kezdeményezésére 2020 adventjében a templom előtti téren életnagyságú betlehemet állítottak fel, a ministráns gyermekek segítségével, amelyben el lehetett helyezni a jócselekedetek szalmáját és a lemondások köveit. A gyermekek almát, diót, búzát hoztak, amelyek a karácsonyi asztal elmaradhatatlan kellékei voltak régen. Az alma a család, a közösség összetartozását szimbolizálja, a dió ősi Krisztus-jelkép, hiszen Jézus úgy rejtőzött az anyja méhében, majd a sziklasírban, mint héjban a dió. 2021 adventi időszakában a családok fényképeit helyezték ki a betlehem fenyőágakból képzett falaira. A betlehemnek helyet adó sarok minden húsvét előtt átváltozik és a nagyböjt előtti elcsendesedést segíti. Ebben az időszakban a mulandóságot jelképező tárgyak kerülnek a falakra, de főként Jézus Krisztus kínzatásának eszközei, szimbólumai, mint az ostor, nád, töviskoszorú, lándzsák, kereszt. Húsvét szombatján este ezeket az eszközöket eltávolítják és a Krisztus feltámadását szimbolizáló fehér lepel kerül a keresztre és a sarok oldalfalaira, az asztalra piros tojás és búzafű. A sarok hátterét az ünnepek változását követő tájképekkel, vagy bibliai jelenetet tükröző molinóval díszítik.
ÜKNYÉD közös filia Székelyszentkirállyal. 2012-ben építettek kápolnát Szent Mihály tiszteletére, amelynek megáldása 2014-ben történt. Nagyobb ünnepek alkalmával van szentmise.
Összeállította: Gábor Anna
