Névtelen számok lettünk egymás számára. Lelkileg is jelentéktelen, elszürkült, elértéktelenedett emberekké váltunk. Lassan csak akkor vagyunk értékesek, ha van elkönyvelni való utánunk. Ebből emel ki az Isten szeretete. Jézus, az ilyen ember után megy. Jézus éppen azért jött, hogy kiemelje az embert a tömegből és azt mondja: Te Isten gyermeke vagy! Érted? Olyan ember vagy, akiért Isten a szeretet legvégső áldozatára is kész. Olyan drága vagy, aki után Isten vágyódik nagy, könyörülő szeretettel. Tehát nem csak egy névtelen senki vagy a sok millió többi között, hanem legmagasabb rendű ember: olyan, akit Isten szeret! Ezt az örvendetes ünnepi tényt senki el nem veheti tőled, hogy Isten gyermeke vagy. Mennyire megszépül az ember, akit valaki nagyon szeret! A szeretett ember mindig szép, mert az a szeretet, amit kap, nyomot hagy rajta. Hát még, ha Isten szeret valakit! Akinek fogalma van erről, az ebben a szeretetben igazán megszépül, mássá lesz, mint volt! Bár úgy tudnánk ezen a karácsonyon elfogadni Istennek a Jézusban sugárzó szeretetét, hogy látható módon is fölragyogna az arcunkon! Hogyan? Egyetlen módon: továbbítva valaki máshoz. Önmagunkon keresztül. Tehát, úgy, ahogyan Jézus mondja: „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást”! Amikor valaki igazán Jézusban van szeretetével, hitével, imádságával, az megtapasztalja, hogy Jézus pedig őbenne van. Valahogy úgy, mint amikor a virágot a vízbe teszik, a víz fölszívódik a virágba és a növény új életre kap. Az az ember megtisztul, azzal tényleg az történik, amit a szentírásból olvashatunk: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg!” (2Kor 5, 17) Ez az Isten szerint való új! És mi erre vagyunk elhívva. Bár igazán olyan értelemben lenne új ez az új esztendő, hogy sok-sok drága emberi élet születne így újjá a Krisztusban! És bármikor a kisded Jézus jóságából, szeretetéből, önzetlenségéből megéreznek valamit az emberek a szavaidban és tetteidben: a gyermekeid, házastársad, vagy a barátaid, vagy az ellenségeid, akkor mindig valami olyan abszolút újat viszel bele ebbe a világba, amire minden ember a legjobban vágyik! És talán Sík Sándor versének egyik részlete találó, amelyben üzeni utókorának: becsüld Krisztus üzenetét, légy magad is a szeretet hírnöke!
Karácson Tibor, műsorigazgató