Nagyvárad, Románia nyugati kapuja a Hegyköz dombjai alatt, 126 m tengerszínt feletti magasságon terül el a Sebes Körös két partján. Bihar megye közigazgatási központja, híres hévizeiről, amelyeket 2100-3000 m mélyről hoznak a felszínre a gyógyulni vágyó turisták számára, de hasznosítják a lakások és üvegházak fűtésére is. Nagyvárad megalapítása Szent László király nevéhez fűződik és a XI. századra nyúlik vissza. A város egy ötágú vár köré épült, az idők folyamán magába olvasztotta a környező kisebb településeket is. A délnyugati részen, a XX. század első évtizedében, még szántóföld, kavicsbánya és külvárosi apró házak álltak, de a városnak ez a része, amit ma Rogerius-nak hívnak, annak idején a Vincés Nővérek által Labouré Szent Katalinról kapta a Nagyvárad Katalin-telep nevet. Labouré Katalin egy francia parasztházaspár kilencedik gyermekeként született 1806. május 2-án. Élete a munka, az imádság és a vezeklés volt. Édesanyja halála után egyik nővére belépett a Páli Szent Vince és Marillac Szent Lujza által alapított Vincés Nővérek rendjébe. Édesapja, Katalinnak a kérését, hogy beléphessen ő is a rendbe, több évig megtagadta, de később Katalin is megkapta az atyai áldást és belépett a Vincés Nővérek Társulatába. Végre 1830 áprilisában novicia lett a Vincés Nővérek párizsi anyaházában. Ebben az évben a párizsi rendházban megjelent neki a Szűzanya, aki egy érem tervét mutatta meg és kérte annak megalkotását, nagy kegyelmet ígérve az érem viselőinek. E látomásai többször megismétlődtek, gyóntató papja azonban elutasítóan viselkedett vele és csak 1832-ben beszélt a megbízatásról Párizs érsekével. Az érem el is készült és a sok imameghallgatás miatt az emberek „csodás” éremnek nevezték. 1832. június 30-án kibocsátották az első 2000 érmet. Katalin 1876. december 31-én halt meg Párizsban. Teste épen maradt és a Vincés Nővérek párizsi Csodásérmű kápolnájában nyugszik. 1933-ban boldoggá, 1947. július 27-én pedig szentté avatták. A Vincés Nővérek 1878-ban érkeztek Váradra, Nogáll János kanonok-püspök meghívására, és ők kezdték el látogatni, élelemmel segíteni és tanítani a városnak ezen a szélén levő szegény külvárosi negyedet, az itt lakó gyermekeket, és egy kis kápolnát, valamint napközi otthont is építettek. Amint már említettem, a nővérek nevezték el ezt a városrészt Labouré Szent Katalinról, a Csodásérem látnokáról. A Szeplőtelen Szűz Mária Csodásérmének ünnepnapját november 27-re tette III. Leo pápa 1894-ben.
Fiedler István az egyesített Szatmár-nagyváradi egyházmegye püspöke 1928-ban kezdeményezte egy templom építését és ő is szentelte fel a Szent Katalin-telepen a Csodásérmű Szűzanya tiszteletére. A templom és a rendház építésében még nagy szerepe volt Héreghy I. Nárcissza vincés nővérnek, akinek emlékét a templomban márványtábla őrzi, valamint Zelinka János nagyváradi apátkanonok, pápai prelátusnak, akit a templom szentélye alá temettek el. 1940-ben érkeztek a szintén Páli Szent Vince által alapított lazarista szerzetesek a Katalin-telepre és letelepedtek az ottani rendházban, amit a Vincés Nővérek átadtak nekik. A Katalin-telep 1981. október 1-től lett önálló plébánia. Az itt szolgáló Lazaristák 1997-ben visszatértek Budapestre, majd 1997-től közel 20 éven át egyházmegyés papok szolgáltak a plébánián. 2016-ban a lazaristák Magyar Tartományának tagjai visszatértek a telepre Böcskei László nagyváradi megyéspüspök egyetértésével.
1934 június 4-én volt a templom alapkövének letétele, az építkezés pedig 1935-ben fejeződött be. A terveket Krausze Tivadar építész készítette, munkatársa Rimanóczy Kálmán építész volt, a templom építését pedig Papp Ferenc és Morgos József vezették. A templomot Fiedler István püspök szentelte fel 1935. december 8-án a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére, és a neoromán stílusú templom az országban egyedüliként viseli ezt a titulust. Homlokzatát három torony uralja, a középső torony emelkedik ki magasságában. Toronysisakjuk gúla alakú. A hajót és az alacsonyabb szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély főoltárának szobor fülkéjében a Csodásérmű Szeplőtelen Szűz szobra áll. A szobor Münchenben készült 1933-ban. Az oltárkőben Szent Auctusz vértanú ereklyéje van. A mellékoltáron az a szentségtartó látható, ami az egykori kápolnában volt. A templomban csak szobrok vannak, ugyanakkor két színes ólmozott üvegablak uralja, amelyeket a budapesti Palka cég készített 1931-ben. A templom orgonája 19. század végéről való, romantikus stílusú orgona, amit 1991-ben hoztak ide Németországból. A fából faragott keresztúti stációk 2018-ban készültek el és egy felvidéki szlovák fafaragó kezének munkáját dicsérik.
A plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Váradi esperesi kerülethez tartozik. A plébániához tartozó filia Biharszentjános. Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román-magyar határtól 5 km-re. Nevét a határában létesült, Szent János klastromról kapta. Augusztus 28-án ünnepelik a templom búcsúját, Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepéhez kapcsolódóan. Az elmúlt években sikerült a Katalin-telepi templomot kívül-belül felújítani a plébániaépülettel, kerítéssel együtt, ami sok munkát és anyagi befektetést jelentett az egyházközség és a lazarista rend számára. 2017. augusztus 1-től Vass Csaba lazarista szerzetes, plébános látja el az egyházi szolgálatot, és Szőke Sándor, szintén lazarista szerzetes, segédlelkészként szolgál a plébánián. A kántori szolgálatot Strifler Andrea végzi. A templom búcsúünnepe november 27. Az egyházmegyében újraéledt örökös szentségimádási nap február első vasárnapján van, ugyanakkor minden hónap első vasárnapján is van csendes és vezetett szentségimádás.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment