A hét plébániája: SZÉKELYUDVARHELY – SZENT MIKLÓS TEMPLOM

Székelyudvarhely megyei jogú város, Csíkszeredától 52 km-re fekszik, székely anyavárosként is emlegették, mivel itt volt a Szék központja. Ez a kis város az Erdélyi medence délkeleti részén, a Nagy-Küküllő menti dombvidékekkel. A Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser és a Budvár határolják körbe, ezzel elzártabbá, de szebbé téve a környezetet. Székelyudvarhely 30 km-es körzetében 80 település van, ezekből a régiót 3 város alkotja: Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Szentegyháza. Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. Az udvarhelyi plébánia első írásos feljegyzése 1332-ből való. A reformáció megjelenése nagyon megzavarta az udvarhelyi katolikus hívek vallási életét, de utána is megőrizték a katolikus vallásukat. 1612-ben a reformátusok elvették a plébániatemplomot s megtiltották a katolikus pap működését. A hívek Bethlenfalvára jártak szentmisére, majd fejedelmi rendelet alapján csak 1633-ban térhettek vissza saját plébániájukhoz. A Szent Miklós plébánia már a XIII. században létezett, mind a telegdi főesperesség központja. A plébániatemplom és a plébánia épülete a város délkeleti részén, a Szent Miklós dombon emelkedik. A városban 1592-ben megjelent az első jezsuita. A temető a templom háta mögött foglal helyet. Az első temetkezés visszanyúlik a XIII. századig. Jelenleg – sajnos – a meglevő legrégebbi síremlék 1791-ből való. A templomot, a jezsuitából egyházmegyei pappá lett kadicsfalvi Török Ferenc építtette és 1793 május 27-én Batthyány Ignác püspök fel is szentelte az új templomot Szent Miklós püspök tiszteletére. A munka javát az egyházközség hívei végezték, a templom ablakainak beüvegezését a helybéli ferences rendi testvérek végezték. A mai színes ablakok Jung Cseke Lajos plébánossága alatt készültek 1904-ben a Palka József üvegfestő műhelyében. A templom tervezője Schmidt Pál mester volt 1788-tól átengedte Türk Antal erdélyi építésznek és neki köszönhető a templom mai formája. A templom sisakja barokk vonású, a térkiképzése klasszicista, a stukkói még rokokó jellegűek. A templombelsőt a fehér meg az aranyszín uralja. Sikerült műalkotásai a templomnak: a négy jezsuita szent, Xavéri Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác, Borgia Szent Ferenc és Kosztka Szent Szaniszló, életnagyságú faszobrai, a klasszicista szép szószék és részben a barokk stílusú főoltár. A szószék öblös kosarán három domborműves aranyozott jelenet látható: A halottak feltámadása, a magvető és sziklából vizet fakasztó Mózes, a hátlapon az apostolok küldetése, hangvető csúcsán Szent Pál apostol alakja foglal helyet. A mellékoltárokat, Hoffmayer Simon szobrász készítette. A főoltár melletti korinthuszi oszlopokon látható négy evangélista, a szószéken a Szent Pál, valamint az oltárok angyalszobrai is Hoffmáyer szobrász munkáját dicsérik. A főoltárkép a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja, Veress Mátyás munkája, amelyet 1793-ban festett. Jobb oldali hajóban Szeplőtelen fogantatás és Nepomuki Szent János, de itt foglal helyet a keresztelőkút, amely felett a Krisztus megkeresztelése látható, a baloldali hajóban pedig a Golgota, Gonsaga Szent Alajos láthatók. A szentély oldalfalain Szent István és Szent László királyok ugyancsak a fent említett festőtől vannak. A keresztelő kutat körülvevő vaskeretet Bartók István a város lakója, lakatos mester készítette. A széles főhajó folytatásában áll a poligonális szentély és a mellékhajó folytatásában található a sekrestye. A szentély két oldalsó, ferde falán egy-egy magas ablak világít. Mind történelmi és művészi alkotás a jezsuita szobrok és az oltárok fából készült felső része, főleg a főoltárnál, valamint a szószék egyidősek a templommal, az oltárok 1911-1912 között készültek márványból a helybéli Kő- és Agyagipari szakiskolában. Az oltárok és a szószék kiváló művészi kvalitású alkotások és a környék kisebb templomaiban, pl. Lövétén, számos másolatukat találjuk.

A Szent Miklós templom elé monumentális lépcsősor vezet. Az iskolákban a hitoktatók mellett iskolalelkész is végzi a diákok lelki gondozását. Mindezek mellett folyamatos a plébániai hitoktatás is. A városi kórházban főállású kórházlelkész áll a betegek szolgálatára. Mindezt a munkát imájukkal segítik, támogatják a hívek és a lelkiségi csoportok. A Szent Miklós plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, székeludvarhelyi főesperesi kerület központja. A templom búcsúsünnepét december 6-án tartják. Örökös szentségimádási nap: október 11. Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít: Ft. Márton József főesperes-plébános, Ft. Kádár Miklós kórházlelkész, segédlelkész, T. Farkas Zsombor és T. Ilyés Lehel segédlelkészek. A kántori szolgálatot Ilyés Levente és Kovács Mózes-József kántor töltik be. A Szent Miklós plébánia oldallagosan látja el FELSŐBOLDOGFALVA Nagyboldogasszony filiát, a búcsús ünnepét augusztus 15-én tartják. Örökös szentségimádási nap: június 8.

Ezen kívül még filiái :

ÁRVÁTFALVA: Lakói a felsőboldogasszonyi templomhoz tartoztak a katolikus korban, a reformáció idején reformátusok lettek, és azok ma is. BIKAFALVA: az udvarhelyi ferencesek Domus Historiája szerint Szent Lukácsfalva néven szerepelt, a reformációig, ami egyezik a pápai tizedjegyzékből idézett névvel. PATAKFALVA filiát 1333-ban a pápai tizedjegyzék villa Potok néven említi, ebben az évben már plébániatemploma is van. A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, templomával együtt. JÉZUS SZÍVE KÁPOLNA műemlékké nyilvánított épület Hargita megyében. A kápolna a XV. század végén, illetve a XVI. század elején épült, négyzet alakú, a régi kazettás mennyezete 1677-ben készült, a mai mennyezet 1903-ban Hermenn György udvarhelyi festő készítette zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán van. Minden évben megtartják a búcsúját a Pünkösd utáni második vasárnapot követő pénteken, Jézus Szíve ünnepén. 2021-től májustól októberig a hónap minden első péntekén este szentmise van a kápolnában.

 

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Emese