Csíkszeredától 3 km-re, Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda település része, a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442). Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították, és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Ezt követően lebontották, és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A Szeplőtelen Szűzanya karján a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb alkotása, amelyet 1515 és 1520 körül készíthettek juharfából, reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. A szószék már a XIX. század első felében elkészült. A mellékoltárok a következők: Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Anna, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára látható. Külön értéket képvisel a templomban a stallum a szentélyben és a szószék a templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal készítette 1831-ben, melynek legfontosabb bútora az orgona (1931-ben épült a mai formájában). A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek, alkotójuk Vincefi Sándor szobrászművész. A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll. A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadi-zászló, a győzelem jelképe volt. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya.
A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal, a kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecília. Mivel ősi búcsújáróhely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 3-án, XII. Piusz pápa a templomot Basilica Minor (Kisbazilika) rangra emelte. A moldovai és a székelyföldi ferencesek között az összekötő kolostor a csíksomlyói volt. A templom építésével egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. A pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisét a Kissomlyó és Nagysomlyó hegyének nyergébe a Hármashalom oltár építményén mutatják be. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűl össze, mivel a Szűzanya haza várja gyermekeit. 2019. június 1. – egy nap mely aranybetűkkel vésődik a Csíksomlyói Kegyhely, a Székelység és nem utolsó sorban Erdély történetébe. Ezen a napon látogatta meg Őszentsége Ferenc pápa a Szűzanya Csíksomlyói Kegyhelyét. A zord időjárás ellenére hívek tízezrei zarándokoltak a Kis- és Nagy Somlyó hegyek közti nyeregbe. A Hármashalom oltárról a katolikus egyház feje így szólt a székely és erdélyi magyar katolikusokhoz:” Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az evangélium legyen a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével. ”Ferenc pápa aranyrózsával ajándékozta meg a csíksomlyói Szűzanyát, ezáltal is kifejezve Mária-tiszteletét. Az aranyrózsát a kegytemplomban a kegyszobor oldalán helyezték el, így a zarándokok megcsodálhatják azt. 2021-ben a kegytemplomban kiállítást rendeztek, a Szentatya látogatásának tiszteletére, amely kifejezi egyfelől az erdélyiek háláját, amiért Isten gyermekei lehetnek és a Katolikus Egyházhoz tartoznak, másrészt azt a hálát, amit a Szentatya Csíksomlyón tett látogatásáért érez a nép.
A Csíksomlyó, kegytemplom és ferences kolostor a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít: Urbán János P. Erik tartományfőnök, érseki helynök, Timár Sándor P. Asztrik, kegytemplom igazgató, P. Bőjte Mihály, házfőnök, Guia Laurean P. Hugó, házfőnök helyettes, kórházlelkész, Bartalis Árpád P. János nyugállományban, Fr. Mihály Zoltán diakónus és Guzrányi Csaba Fr. Péter gondnok, médiafelelős. Búcsús ünnepe, Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án van. Örökös szentségimádási nap: május 20. A kántori szolgálatot Bíró János, kántor-karnagy tölti be.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment