Temes megye közigazgatási központja és a Bánság legnagyobb-legnépesebb városa Temesvár. A Duna -Körös- Maros- Tisza Eurórégió földrajzi központjában fekszik. A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de mediterrán hatás is érzékelhető. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A XVI. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt. Temesvár több nemzetiségű város, a románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Kulturális és különösen az építészeti gazdasága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik. Temesvár egyik város része Erzsébetváros, amely a város déli-délnyugati részén található. 1718-ban jött létre a Régi Majorok nevű külváros, amelyet 1744-ben nyilvánítottak külön városrésznek. Két részre oszlott: keleti része Oláh Majorok, nyugati része pedig a Német Majorok néven. Temesvár hagyományos, napjainkban is létező és gyarapodó városnegyedei közül Erzsébetváros a legrégebbi. Elnevezését Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségéről, a magyarokat kedvelő Erzsébet királyné, Sissi, tiszteletére kapta 1896-ban. A XX. század előtti időben nem volt római katolikus temploma, a hívek a józsefvárosi plébániához tartoztak. Az erzsébetvárosi hívők száma a XIX. században jelentősen megnőtt, így egyre inkább megfogalmazódott az igény egy saját plébánia iránt. Több éves tervezés és előkészítő tanácskozás után 1899-ben megalakult az Erzsébetvárosi Templomépítési Egyesület.
A római katolikus plébániatemplom építéséhez 1912-ben láttak hozzá a Telekház, mai nevén a Balcescu téren. A Salkovics Károly budapesti műépítész által tervezett neogótikus stílusú templomot 1919. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel, s ekkor létrejött az önálló római katolikus plébánia a 11.000 fő katolikus hívőt számláló Erzsébetvárosban. Napjainkban a városrész legkiemelkedőbb, legimpozánsabb épülete a „Jézus Szentszíve” plébánia templom és a vele szerves harmonikus egységet alkotó Szalvatoriánus Rendház. A plébánia és a plébániatemplom a szalvatoriánus szerzetesek gondozásában áll. Négy fő szerzetes él a templom közvetlen szomszédságában álló, 1926-ban épült rendházban. Tudnunk kell, hogy az Ausztriában alakult Isteni Üdvözítő Társaság, vagyis a Szalvatoriánus Rendet Páter Jordán alapította 1881-ben, akinek a világon egyedülálló módon csak is erzsébetvárosi plébániatemplomban létezik oltára. A badeni rendalapító atya rövidesen Magyarországon is rendházat kívánt létesíteni. Választása Temesvárra, Csanád egyházmegye székvárosára esett, mivel az itteni püspök, Dessewffy Sándor készséggel támogatta a szalvatoriánusok munkáját. A szerzetesrend képviseletében egy fiatal szerzetes kereste fel Temesvárt 1895-ben, missziós útja során. Az atya kiválóan megtanult magyarul, lelkigyakorlatok és előadások útján ismertette a Bánság fővárosában magyar, német és horvát nyelven a szalvatoriánus karizmát. Az első magyarországi rendház így Temesváron jött létre, annak köszönhetően, hogy Csanád egyházmegye 1905-ben elhunyt püspöke végrendeletében a szalvatoriánus atyákra bízta a felépítendő erzsébetvárosi templom és zárda vezetését. A temesvári szalvatoriánusok napjainkban leginkább szociális projektekkel foglalkoznak. Ennek részeként 1998-ban éjszakai menedékházat hoztak létre a városban, amely hajléktalan rászorultak részére biztosít éjjeli szálláslehetőséget és 1995-től rendszeres meleg ebédet szolgálnak fel mindennap a rászorulóknak.
Aránylag új, karcsú tornyaival, amelyekben már kezdettől fogva négy harang hangja buzdította a híveket, messziről látszó római katolikus temploma ad központi hangulatot az előtte húzódó Telekház térnek. Magyar közösségben, magyaros hangzása miatt, gyakran használják tévesen, az imperiumváltozás után kapott román nevét - Lahovary térként. Az erzsébetvárosi római katolikus templom, neogótikus, Jézus Szent Szívének szentelt templomot Salkovics Károly tervezte, alapkőletétele 1912-ben volt, Schmidt Albert és Bagyánszky János építette, 1919-ben készült el. Öt oltárát az olasz Tirolból való Ferdinand Stuflesser festette. Az épület gyönyörű gótikus faragványait a templom körüli utcákból is meglehet csodálni. 2019. június 29-én a Temesvár - erzsébetvárosi római katolikus közösség a templom felépítésének és megáldásának 100. évfordulóját ünnepelte, a jubileumi szentmise fő celebránsa Pál József Csaba megyéspüspök volt. A temesvári - erzsébetvárosi római katolikus plébánia a Temesvári Katolikus Egyházmegye, a Székesegyházi főesperesség, Temesi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot P. Barazsuly István plébános és P. Laus Nikola, P. Gál Márton, P. Thomas Rungaldier segédlelkészek végzik. A kántori szolgálatot Kelemen Krisztián tölti be. Örökös szentségimádási nap: június 21. A plébániához tartozó lelkipásztori helyek-filia a Gyüregi kápolna. A 2000-es évekig Temesvártól két km-re délre feküdt, de a Florilor lakónegyed megépülése tulajdonképpen összekötötte a várossal. A nevet Kiss Lajos a György személynév ómagyar Györök alakváltozatából eredezteti. Először 1371-ben Gyrug néven említik. Az erzsébetvárosi plébánia egészen az 1950-es évekig nem rendelkezett filiával, ekkor a Gyüregen található imaház került a fenntartása alá. Azóta torony épült a kápolna mellé, amelyet a tavalyi évben újra szenteltek, és a helyi katolikus, körülbelül fele-fele arányban magyar-román ajkú közösség használja ma kápolnaként. A szentmisék általában román nyelven vannak. A hívek jelzése, igénye esetén lehetőség van magyar nyelvű misék tartására is. A hívek hitélete évről évre nőtt,jelenleg több téren is működik. A gyermek és fiatalok részére elsőáldozási, bérmálkozási lehetőség kínálkozik, valamint ifjú csoportok működnek, mind a P. Jordan csoport és a Juventus salvator csoport. A Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége a TEKMEK, 1995 óta működik a katolikus egyház keretében, de ajtaja mindenki előtt nyitva áll. A felnőttek részére pedig imaháló papi és lelki hívatásokért, valamint két rózsafüzér csoport is működik, ami a katolikus egyházban az imádság egyik közkedvelt formája. Nagyböjtben minden napi esemény a bibliakör és a lelkigyakorlatok, ami egy olyan időszak, amikor a mindennapjaink élet történéseit megpróbáljuk odahagyni és a hitünk, a vallásunk elmélyítésével foglalkozni.
Összeállította: Gábor Anna
