Jézus a kánai menyegzőn megszentelte a házasságot, a nemi életet és a házas embereket. Szentséggé tette a házasságot. Tehát meg kell, meg lehet tanulnunk a nemi életet felhasználni arra, hogy közelebb jussunk Istenhez.
Mit tart az Egyház a házasság sajátos értékeinek? A régi felfogás a kölcsönös segítségnyújtást, a gyerekeket és a szenvedélyek kielégítését. A II. Vatikáni Zsinat szerint pedig: A házasság életszövetség, önkéntes személyes önátadás. Alapvet˝o tartalma, értéke az életközösség, amely vonzalom és szeretet, kölcsönös önátadás és egymás segítése révén személyes kiegészüléssé alakul, egymás számára kegyelmet közvetít, az Istennel való közösséget pedig elmélyíti (Gaudium et Spes 48-50). Hogyan érthetjük meg jól ezeket az értékeket?
Ha pedig szétnézünk magunk körül a világban, mit látunk a házasságok vonatkozásában?
— Próbaházasságok...
— válások...
— abortuszok...
Mind hatalmas pörölycsapás a házasság ellen.
Két nagy igazságból forrásoznak a házasság értékei:
— Isten az embert: férfit és n˝ot a saját képmására teremtette.
— Isten egymás számára, egymás kiegészítésére alkotta ˝oket.
Mit jelent az, hogy az ember Isten képmása?
A háromságos Isten olyan egység, akiben a személyek megőrzik személyiség jellegüket. Ennek megfelelően a házasfelek egységében, vagyis magában a nemi életben akkor lesz az ember Isten képmása, ha a nemi élet magán viseli, megőrzi a személyes jelleget. A modern „cool sex” (érzelem nélküli, hideg szex) szerelemben elrejtőznek a személyek. Ilyen módon embertelenné, rombolóvá válik a szerelem. Isten akarata szerint a szerelem akkor igazán emberi (és isteni), ha abban személyek találkoznak és egyesülnek a szeretetben.
Forrás: Szerelem és szeretet (Küldetésünk titkai 12.) Fotó: pexels