Köröstarján a Partiumban, Bihar megyében, Nagyváradtól 12 km-re nyugatra, a Sebes-Körös bal partján az ország határ menti települése. Tarján, a magyar Tarján törzs település neve már az 1214-es évből ismert. Köröstarjánt a IX. század elején még többségben német ajkú sváb katolikus telepesek lakják, akik később elmagyarosodtak. Nevét 1341-ben említette először oklevél de Teryan néven. 1387-ben Tharyan, 1808-ban Tarkaje néven írták. A falu birtokosai a Beöthyek voltak, a XX. század elején pedig Tóth László, Csanak József, Cziffra Gerő, Olasz Elemér, valamint Stépán István örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott. 2003-tól Körösgyéres községhez tartozik. A 2016-os adatok szerint Köröstarján összlakosságát kitevő 2500 főből 700-an vannak magyarok. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy sokan költöztek a faluba Nagyváradról, új házakat építve. A falu központjában szépen rendbe tett házak, rendezett művelődési ház, ugyancsak szépen kivitelezett iskolaépület látványa fogadja az arra járókat. Az óvoda mellett épült fel és működik a napközi központ, ott délutánonként rászoruló gyerekekkel foglalkoznak, enni is adnak nekik. Az egyik teremben számítógépek sorakoznak a diákok részére, majd az épületet ebédlővel bővítik, a költségeket a helyi önkormányzat állja. A legtöbb tarjáni a megyeszékhelyen dolgozik, más részük gazdálkodik is. Valamikor híres volt a váradi piacon a tarjáni tej és tejtermék, de sajnos ez az ágazat is lassan megszűnt.
Virágzó katolikus plébániaként 1552-ben említik először, megszűnése a terjedő reformációnak volt köszönhető. 1699-ben Benkovoch Ágoston váradi katolikus püspök a jezsuitáknak adományozza a tarjáni plébániát, akik 1773-ig birtokolják. 1858-ban újra alakítják a római katolikus plébániát. Templomát Szaniszló Ferenc építtette fel 1865 és 1876 között, de már 1844-ből van feljegyzés az itteni plébániáról. A templom építés javára adományt kaptak még a Jombart családtól és a Vallás alapítványtól. A bazilika stílusban épült római katolikus templom Guttman József váradi neves építőmester irányításával épült és Szűz Mária Neve tiszteletére van felszentelve. Főoltárképén Szűz Mária látható, mennyezete festett fa. A főoltár két oldalán Szent István és Szent László király szobrai találhatók. A templomhajóban a szentély előtt van jobb oldalon Szűz Mária és bal oldalon Jézus szobra, valamint Szent Teréz és Szent József, a bejáratnál pedig Páduai Szent Antal szobra látható. Egy nagy Krisztus Kereszt áll a templom mellékoltárán.
Jelenleg 573 híve van az egyházközségnek, de Bálintffy atya idejében, aki 50 évvel ezelőtt szolgált itt, 1200 római katolikus hívő volt. A csökkenést az elhalálozás, valamint a külföldre távozás okozta. Jó harminc éve húsz keresztelő is volt egy évben, most alig kettő, esküvő pedig csak egy, ezzel szemben viszont, temetés kb. 16. A hívek megfogyatkozása ellenére a templomlátogatás elfogadható. A templombúcsúra sokan hazajönnek külföldről is, ilyenkor zsúfolásig megtelik az istenháza. Hétfő kivételével mindennap tartanak szentmiséket, olyankor 10–25 személy van jelen. A gyerekek szívesen mennek a hittanórákra, örömmel ministrálnak. Barbuti plébános idekerülésekor befejezték a már elkezdett temetőkápolna megépítését; a kápolnát a reformátusok is használják. Az új temetőkápolnát 2011-ben Exc. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök szentelte fel az Isteni Irgalmasság tiszteletére, majd 2012-ben a főpásztor felszentelte a harangját is Szent Mihály tiszteletére. A két felekezet közötti kapcsolat nagyon jól működik és szükség is van rá, hiszen mindkét egyháznak magyar hívei vannak. Nagy tisztelettel élik meg a vegyes házasságot, a katolikusok és reformátusok között. A Faluban gazdag a romai katolikus hit élet, az elmúlt években kívül-belül feljavították a templomot.
A Köröstarján-i plébánia templom 150 éves búcsúünnepét 2017. szeptember 17-én tartották meg. A Szentmise főcelebránsa és szónoka Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt,aki Barbut Péter plébánossal emléktáblát leplezett le és áldott meg. A táblán azon lelkipásztorok nevei vannak, szám szerint 25, akik a Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébánia templomban szolgáltak az elmúlt másfél száz esztendőben. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Giosanu Leonard plébános végzi. A plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Várad-környéki esperesi kerülethez tartozik. A templom búcsús ünnepét szeptember 12-én tartják, örökös szentségimádási nap: június 1.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: wikipédia
