Máréfalva, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 7 km-re északkeletre fekszik. Közigazgatásilag 2004 tavaszától önálló község. Máréfalva a történelmi Udvarhelyszék Farcádi járásához, majd Fenyéd községhez tartozó falu volt napjainkig. Máréfalva első írásos említése csupán 1566-ból származik. A falu mellett északról emelkedő hegyet Leshegynek nevezik, hajdan Márévárnak egy őrtornya állott itt, ennek a várnak névadója egy bizonyos Máré nevezetű vitéz volt. Említésre méltó a Kőlik két védbarlangja, ahová veszély esetén menekült a lakosság. Máréfalva a XVI-XVII. századfordulón Udvarhely jelentős népes faluja volt, ma Hargita megye leghosszabb szalagfaluja, végighaladva rajta megcsodálhassák a mintegy 200 szebbnél szebb székely kaput. 1997-ben avatták fel a kultúrház mellett kialakított parkban, a két világháborúban elesett máréfalviak emlékművét. A park hátsó részében található a „Rozetta” ház. A ház magán viseli a hagyományos építészet jellegzetességeit. Régi temetője gyönyörű fejfákban gazdag, különleges, cserefából készült, bádog borítással fedett keresztek. Az először 1566-ban említett falu egykori templomáról az egyházi feljegyzések a következőket mondják: „Egy 1760-ból való püspöki irat szerint Máréfalva parokiális temploma öreg Rákóczi György idejéből való, a hagyomány szerint ugyanis a templom régi tornyán az ő neve volt bevésve.” Az egyházközség 1645-ben lett önálló plébánia, korábban Fenyéddel volt közös temploma. A reformáció alatt, annak ellenére, hogy nem volt saját papjuk, hűségesek maradtak a katolikus hitükhöz. Egyházi anyakönyvelés 1721-ben indult. 1739-ben Kis Gergely személyében helyben lakó papot kaptak, előtte a székelyudvarhelyi papok látták el a hívek lelki gondozását. Az 1600-as évek közepétől több mind 28 egyházmegyés pap és szerzetes született az egyházközségben. Máráfalva középkori temploma, minden bizonnyal a környék első temploma volt. Abból származik, a templomban látható három keresztes gótikus szentségtartó, amelyet a parókia tornácot tartó falában találtak, s nagyon hasonlít a farcádi templom szentélyében eredeti helyén lévő, kőfaragó jegyes szentségtartóhoz. Ez a faragvány valószínűsíti azt a feltevést, hogy a falu első kőtemploma ugyanebben az időben épülhetett. A falu népességét mutató, valamivel későbbi adatok alapján az építkezés igénye és lehetősége is adva volt ebben az időben. A jelenlegi templom 1763 és 1772 között épült és a falu közepén az országúttól délre emelkedő dombon áll, nyugati homlokzati tornyát átlós elhelyezésű támpillérek erősítik. 1783 július 19-én szentelték fel Szent Imre herceg tiszteletére. Zsindely teteje volt, amely az 1851-es tűzvészben megsemmisült, a templombelső díszítésével együtt, melynek felújítása hosszú időbe telik. 1857-ben új paróchia épületet emeltek és 1858-ban kaput is állítottak elébe, mely a település legrégebbi székely kapujává vált. 1900-ban átalakítják, lebontják a teraszt. Ekkor találták a tornácot tartó falazatban a már megemlített gótikus szentségtartót. 1909-ben bővítették és a templom eléri a mai kinézetét.
A hajóban a nyugati bejárat felett az 1772-es évszám látható. Keleten szentélye sokszögzáródású. Középkori tárgyi emlék a templomban ma nincs, középkori építésre utaló jegyek nem láthatók. A főoltár képét Pfeiffer József brassói festő készítette. Az ólomberakásos ablakok a budapesti Rivhard Schleim műhelyében készültek. Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1909-ben. A toronyban 3 harang van, a legrégibbet 1853-ban öntötték. 2011-ben sikerült újra födni a templomot és a plébániát, amire támogatást a falu és a megyei tanács részéről kaptak. Egyed Gábor plébános idejében 2004-ben az önkormányzat támogatásával és a falu összefogásával ravatalozót építettek, amit 2008-ban sikerült befejezni. 2019-ben újabb munkálatokkal felszámolták a templomtest, a falak vizesedését, dréneztek, felszedték a beton járdát, térkövekkel rakták ki a járófelületet és tereprendezés is zajlott a templomkertben, közben felújították a vitráliákat is, ezt a helyi hívek, a Román állam és a Magyarország Kormányának Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatta. A katolikus iskola 1882-ben épült, 1848-ban beszüntetik, államivá alakult, de visszaigényelték és rendbe tették. 1996-ban Nyírő József író nevét vette fel az iskola. Ferenczi Sándor adatai alapján Pálfi Géza Máréfalván született 1941. április 14-én, tanulmányait Gyulafehérváron végezte, emlékére domborművet készíttettek volt kántoriskolás osztálytársai. Lőrincz Lehel alkotását Máréfalván Tamás József segédpüspök áldotta meg.
A Szent Imre herceg plébánia, a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a farkaslaki születésű Sebestyén Ágoston plébános végzi, a kántori szolgálatot Miklós Sándor tölti be. A máréfalvi Szent Imre plébánia templom búcsúját november 5-én tartják. Örökös szentségimádási nap: március 21.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: marefalva.ro
Leave a Comment