Marosszentgyörgy község Erdély központi-északi részén helyezkedik el, Marosvásárhely központjától 5 kilométerre, a Marosvásárhely-Szászrégen útvonalon, a Maros folyó bal oldali partján, a dél és kelet felől határolt dombok lábánál található. A megye legnagyobb községe is, még két település, Csejd és Tófalva tartoznak hozzá.A Maros folyó partján mért tengerszint feletti magasság 310m. Az első írásos adat 1332-ből származik, amikor már önálló egyházközség volt, Sancto Georgio alakban jelenik meg. 1567-ben már Maros Szent Györgyként hívják. Nevét temploma védőszentjéről, sárkányölő Szent Györgyről, a Maros előnevet megkülönböztetésként kapta. Több mint 700 éve létező település, etnikailag vegyes lakossága több mint 8800 fő,(2011-ben) valamint sajátságos szocio-kulturális arculatattal rendelkezik.4337 magyar nemzetiségű lakós de számottevő a roma lakosság is. A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. Látnivalók a faluban:- református ,ortodox , görög katolikus ,unitárius és katolikus templomok láthatók. - A Petki-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késő reneszánsz stílusú, - Határában sós-jódos ásványvíz tör fel,amelyre kis fürdőtelep épült, - Marosszentgyörgyi Évszázados tölgyek természetvédelmi terület, - Télen a Cinege tetőn működő sípályája biztosít egészséges kikapcsolodást. -A Maroszsentgyörgy határában épűlt a Sarutlan Kármelita Nővérek Kis Szent Terézről nevezett kolostora, a falai közt zajló mindennapi életükben , hatan igyekeznek megélni a terézi kármelita karizmát az Egyház és a magyar nemzet javára. A közösség Jakubinyi György érsek atya sürgető hívásának engedelmeskedve 2006-ban az erdélyi alapítás előkészítésére küldte néhány tagját ide, ahol jelenleg öt erdélyi és egy magyarországi származású nővér él. Két búcsú ünnepet tartanak, július 16-án, a rend titulusa, Kármel-hegyi Boldogasszony napján és október 1-én, védőszentjük, Lisieux-i Kis Szent Teréz szűz és egyháztanító emléknapján.
A marosszentgyörgyi római katolikus templom 13. századi eredetű. Hogy a templom ebből a korból, 1332-ből való, azt a szentély félkör alakú apszisa és a máig fennmaradt gyönyörű, román stílusú ablaka bizonyítja. A hajó építésének következtetett dátuma 1442. Diadalíve a kör és a csúcsív között „tétovázik”, nem gótikus, de nem is román stílusú, hanem jellegzetes átmeneti megoldás. Fő kapuzata, a torony alatti bejárat gótikus faragású kő. Legfiatalabb része a torony, melynek építési éve 1823. 1556-ban a templom a lutheránusoké volt, 1572-től 1720-ig pedig a reformátusoké, amikor gr. Petki Dávid, a falu akkori tulajdonosa visszavette, és a teljesen tönkrement templomot felújította1731-ben ,1750-ből kapta a ma is létező indás és virágmotívumos , 81 darab négyszögletes fa kazettás mennyezetet, a barokk oltárokat, a szószéket és a kórust. A központi kazetta az egyetlen figurális darab, a névadó Szent György harcát ábrázolja a sárkánnyal, ezzel egyidős a főoltárkép is, amely úgyszintén Szent Györgyöt ábrázolja. A főoltárkép felett a Petki család és felesége Zichy Klára címere látható. 2014. július 27-én a templomkertben, felállítják a Szent György-emlékmű mellett a gr. Petki Dávid főispán kőszobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását, a helybeli 21. számú cserkészcsapat vette fel a nevét 1995-ben. 1823-ban építették meg a templom tornyát.
Marosszentgyörgynek mindig volt papja: az udvarban lakó Páter káplán végezte a szolgálatot. 1724-től van meg a papok névsora, mely szerint az udvari pap volt a szolgálattevő, mégpedig minden esetben csíksomlyói vagy mikházi ferences atya. 1826-tól megszűnt a házi káplánok sora, Marosvásárhelyhez csatolták. 1930-tól Kiss Márton volt a kinevezett ferences atya. Az ő kezdeményezésére és ügyeskedésével építették fel a plébánia épületét. 1936. szeptember 1-től az épület zárdaként működik, melynek ő a házfőnöke. Megalakult az önálló egyházközség. 1901-től egy-egy tantermes iskola működött, melyben a mindenkori kántortanító tanított. 1940-től az iskola igazgatója Kiss Márton atya lett. 1948-ban a már kibővített iskolát államosították. A marosszentgyörgyi Szent György vértanú plébánia -egyházközség pár évtizedig Marosvásárhely filíája volt, majd 1936-tól újra önálló plébánia let.
Marosszentgyörgy filiája:Jedd,Tófalva,Csejd,Marosagárd és Kebeleszentivány.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség , Marosi Főesperesi Kerülethez tartozik.Az egyházi szolgálatot 1990-től Ft.Baricz Lajos lelkész,szentszéki tanácsos végzi, a kántori szolgálatot Simon Kinga Emőke kántor tölti be. A plébánia búcsús ünnepét április 24-én tartják, örökös szentségimádási nap: január 12.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Fülöp Lóránd
Leave a Comment