Micske Bihar megyében, a Berettyó mentén, a Réz-hegység nyúlványa alatt, a községközponttól Vámosláztól keletre fekvő település. Micske már az Árpád-korban is lakott hely volt, az oklevelekben, valamint a püspöki tízed jegyzékben a XIII. században már előfordult a neve. 1452-ben egy oklevél adatai Micskét városnak írták. Nevét hol Micske, hol pedig Miske néven említették. 1606-ban Bocskai István fejedelem Báthory Gábornak adományozta, aztán Zólyomi Dávid és Bethlen Katalin lett birtokosa. A XVII. század közepén már a Baranyi család kezén volt. A XX. század elején Baranyi Ödönnek és Strasser Alfrédnak van itt nagyobb birtoka. Micske régi helynevei közül több érdekes, említésre méltó helynevet is feljegyeztek: Szászkuta, Szódob, Iruszló, Gardo és Zsádonta nevű dűlők nevei maradtak fenn. A településhez tartozott Sánczi – puszta, mely egykor község volt.
A falu nevezetességei a református templom, mely a XVIII. században épült, az ősi templom helyén, valamint a Római Katolikus Templom, mely 1754 és 57 között épült. Legkorábban visszaállított misézőhelyeik egyike, 1713-tól, mint lelkészség, 1740-től, mint plébánia működött. Jelentős művészeti értéket képviselő temploma az itt is birtokos Baranyi család jóvoltából épült fel, gazdag rokokó berendezéssel. Két alkalommal is, 1795-ben és 1892-ben is tűzvész pusztította. A háború alatt elvitték a templom harangjait, csupán a legkisebb maradt meg, azzal hívták imádkozásra a híveket vagy jeleztek más eseményeket. Több mind húsz évvel ezelőtt egy újabb harang került a toronyba. 2018-ban egy 215 kg-os új harangot szenteltek a micskei római katolikus közösségben, így mostantól újra három harangja van a templomnak. Az új harang öntésére Gombos Miklós és fia vállalkozott. A magyar címerrel díszített oldalán ez áll: „Isten dicsőségére, Szent László évében, szüleinek emlékére öntette, Lakatos Gyula és Sándor”. A református templom előtt szabadon álló, egyhajós, latin kereszt alaprajzú, nyugati homlokzati tornyos templomot a szentély fölött faros nyeregtetővel látták el. A torony kissé kiugrik a homlokzatból, amellyel homorú szárny köti össze. A bejárat egyenes lezárású, fölötte téglalap alakú világítóablak látható. A hajó koronázópárkánya ráfut a nyugati homlokzatra és a toronyra, ez utóbbit egy ugyanolyan párkány két szintre osztja. Az első szinten félköríves mélyedésben kisebb világítóablak, a második szint négy oldalán szegmensíves, zsalugáteres ablak látható. Sokoldalú toronysisakja alatt barokk óraíves párkányt képeztek ki. A torony két oldalán, a homlokzat fölött, volutás vonalú, lépcsős, pilaszterben végződő falazat látható, végein és a felső lépcsőn egy-egy urnával. A hajó és a félköríves záródású szentély lizénás -tükrös díszítésű. Ablakai virágváza alakúak, csak a kereszthajó ablakai szegmensívesek. A hajó hevederívekkel tagolt, dongaboltozatos, a szentély pedig fiókboltozatos. A hevederívek pilaszterekre támaszkodnak, amelyek felső végeit egy kettős, körbefutó, szépen profilált párkány köti össze. Fából faragott barokk oltára művészi értékű remekmű.
A templomot Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel, jelenleg ezt ábrázolja a főoltáron látható festmény is, a Jézus Szíve, három, fehér, zöld és piros színes ruházatban levő angyallal, akik a Hitet, a Reményt és a Szeretetet szimbolizálják. A fehér ruhás angyal kezében tartja a kelyhet és Jézus Szent testét. A templomban még láthatjuk a Szent László, Lourdes-i Szűzanya és Kis Szent Teréz mellékoltárokat, valamint Szent József és Szent Rita szobrait. Szintén fából faragott szószéke bibliai jelenetekkel díszített. Orgonakarzatát szegmensíves boltív tartja. Kriptájában a Baranyi család hamvai vannak, a templom előtt pedig egy feszület áll. Az egyház életében kb. 150 római katolikus fő számlálható, de működik Rózsafüzér Társulat, Ifjúsági csoport, valamint sok önkéntes segít be az egyházon belüli tevékenységben. Mivel csökkenőben van a falu létszáma, jelenleg 14 gyermek vesz részt a hittanórákon. Ingyenes orgona órákat biztosít Balázs atya az érdeklődő gyerekeknek,kis kórust vezet, és 3-ik éve szervezte meg a Gitár Biblia tábort , több mind 64 résztvevővel, köztük reformátusok is,így ápolják az ökumenikus hit szeretetét.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Mihály Balázs plébános látja el, ahogy a kántori szolgálatot is, melyben segítségére van Kosztándi Mihály gondnok, a falu volt polgármestere. A falu búcsús ünnepét Jézus Szíve ünnepét követő vasárnap tartják, örökös szentségimádási nap október második vasárnapja.
Filiája: Tóti –Nagyváradtól 68 km-re, Margittától 10 km-re, a Berettyó baloldali mellék folyója a Bisztra- patak völgyében terül el. Egy óriás agyagedényt talált a Bisztra völgyében a helybeli amatőr kutató, Erdélyi Márton, amelyet Váradon restauráltak. Nevének eredete: Toty, a tót népnévnek a birtoklást kifejező képzős származéka, az egész középkorban megmaradt magyar községnek. Több mint 100 éve a micskei parókia filiája, a beszolgáló lelkész a mindenkori micskei lelkész. 1992-1994 között új templom épült, melynek védőszentje Lisieux-i Kis Szent Teréz. Tempfli József megyés püspök szentelte fel 1994-ben. A templom németországi segítséggel és saját forrásból épült fel. A tűzzománc szárnyas oltárképet és a 14 keresztúti stáció képét Morvay László művész készítette. Most az egyháznak kb. 94 tagja van, ebből 7 iskolás, de folyamatosan csökken. A katolikus egyház október 1-én emlékezik meg Kis Szent Terézről, ezen a napon tartják a Tóti falu búcsúját és örökös szentségimádási nap november második vasárnapja. Tóti faluhoz tartozik a Sváb tanya is ahol évente egyszer tartanak szentmisét, Szent Péter és Pál napján.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment