Túrterebes az Alföld utolsó menedéke, az Avas hegység kapuja. A község a Túr folyó mentén, pontosabban a szatmári síkság és az Avas hegység találkozási övezetében terül el, 133 m tengerszint magasságban. Területe 54 km2 és három településből áll: Túrterebes, Túrterebesi Szőlőhegy és Kisterebes. Közigazgatásilag Szatmár megyéhez tartozik, mintegy 25 km távolságra a megyeszékhelytől, Szatmárnémetitől. Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal. 1967-ben a Pusztahegyen talált lelet az ún. Grovetlián Kultúra első szakaszához tartozik. A szakemberek szerint a talált ezüst pénzérmék a Krisztus születése előtti II-III. századból valók. „Szent Királyok területe”. Első adat a településre vonatkozóan 1216-ból való. A XVIII. század elejére a vidék lakossága alaposan megcsappant. Ennek számos oka volt: a 150 évig tartó török uralom, a Rákóczi-féle szabadságharc veszteségei, az 1717 évi tatárjárás, az évenként jelentkező árvizek, a gyógyíthatatlan betegségek és a nagyfokú gyermekhalandóság. Perényi Károly báró svábokat telepített be, ekkor a falu Szatmár vármegyéhez került, s annak része maradt egészen a trianoni békeszerződésig.
Túrterebes az 1989-es változásokat követően három püspököt is adott a világegyháznak. 1990-ben Reizer Pál lett a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora (1990–2002), majd az ő utóda Schönberger Jenő lett (2003–). Szintén a falu szülötte dr. Cserháti Ferenc, aki 2007-ben az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lett, s akit a Magyar Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával bízott meg, de sajnos Cserháti püspök úr 2023 július 22-én visszaadta lelkét teremtőjének .A falu nevezetességei: a református templom, a görög-katolikus templom, a Perényi kastély (XIV-XVI század körül épült), a Dónát kápolna, az ún. Kishegyen és a római katolikus temploma, mely a Perényi család támogatásával épült 1814 és 1827 között, barokk stílusban, Nagyboldogasszony tiszteletére.
Az 1740-es évek elején báró Perényi Károly, Ugocsa vármegye főispánja, áttért a katolikus hitre. 1744-ben a templomot erőszakkal foglalta vissza, a református lelkészt elűzte. Ekkor visszaállt a plébánia is. Ugyanettől az évtől anyakönyvei is vannak a plébániának. A templom rossz állapotban volt. Ez késztette arra özvegy báró Perényiné Tövissi Bálintfi Klárát, hogy új templomot építtessen. Alapkövét 1814-ben Kolbusiczky Péter püspök helyezte el. A templomhajó 1818-ra készült el. A kórus 1825-1827 között épült. A püspök ekkor ajándékozta a templomnak a szatmári székesegyház orgonáját. A templom titulusa Nagyboldogasszony, melynek napja a magyarság ősi ünnepe, amikor Jézus szülőanyjának mennybemeneteléről emlékezünk meg. A Katolikus Egyház számára kiemelt jelentőségű ünnep, mely szerint Krisztus anyja, Mária, halálával osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában: testben és lélekben egyaránt a mennyországba jutott, mert testét angyalok kara emelte a mennyekbe. Ezt ábrázolja a templom főoltárán látható festmény is. A templomot az idők folyamán több alkalommal javították. A háború okozta rongálódásokat 1957-58-ban javították ki. 1993-95 között pedig mind kívül, mind belül felújították. A belső bútorzatot, a padokat és az oltárt is kicserélték. A templom tornya 1828-ban készült el. 2012-től ismét működik a toronyóra, dr. Agárdy Miklós hozzájárulásával, melyet Nagyboldogasszony napján szentelt fel a falu szülötte, Schönberger Jenő püspök. 1982-ben új, emeletes plébánia épült. 1999-ben Mindenszentek ünnepén szentelték fel a temetőben az új, nagy befogadóképességű ravatalozót. 1810-1948 között egyházi elemi iskola működött. A szatmári Irgalmas Nővérek tanítottak itt. Az iskolát 2001-ben adták vissza az egyháznak, romos állapotban. Le kellett bontani, helyére épült a Közösségi Ház. Ebben hittanterem, számítógépes terem, könyvtár, valamint egy nagy terem található, ami jegyváltásra, halotti torra, kisebb lakodalomra bérelhető.
A hívek száma kb. 1800-ra tehető, ebben benne van a mintegy 780 lelkes cigány közösség is. Két filia tartozik Túrterebeshez. A kb. 6 km-re fekvő Túrterbes Hegy, mintegy 100 lélekkel. 1994-ben templom épült Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, búcsúját október 8-án tartják. Havonta két alkalommal van szentmise. A másik filia, Bábony kb. 10 km-re található. Itt a cigány közösség katolikus, így 160 lelket számlál a katolikus közösség. 1985-ben egy házat vásárolt az akkori plébános, Kirner Ferenc, amit imaházzá alakítottak át, majd Szt. Anna tiszteletére szentelték és búcsúját július 26-án tartják. Havonta egy szentmise van. A Kishegyen a Szent Donát tiszteletére szentelt kápolnát 1850-ben építették. Augusztus 15-e előtti vasárnap van az ünnepi búcsú. Szent Donát a szőlősgazdák védőszentje. 2006-ban a híd lábánál Nepomuki Szt. János tiszteletére épült kör alakú kápolna. Ez a régi híd melletti régi kápolna mása. Nepomuki Szt. János a hidak, folyók védőszentje. Építését a Németországban élő túrterebesiek közössége, illetve a Polgármesteri Hivatal finanszírozta. A XX. században két plébános működése hagyott mély nyomot az egyházközségben: Barna József és Kirner Ferenc, akik 25 évig működtek a faluban. A túrterebesi Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Ugocsai esperesi kerülethez tartozik. n2023-tól a lelkipásztori szolgálatot Ft. Barta Barnabás esperes - plébános látja el. Korábbi szolgálati helyei: segedlelkész volt a Szatmárnémeti Kis Szent Teréz plébánián, azt követően a Szatmárnémeti Székesegyházban. Három évig Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök titkára volt. Négy évig ifjúsági- és ministránlelkészként is szolgált, valamint ellátta Szatmárhegy filiát. Első plébánosi helye, Mezőpetri volt négy évig. A harangozó: Feigi Eleonóra. Tizennyolc tagú egyháztanácsa van. Működik még Rózsafüzér Társulat, Mária Légió, Jézus Szíve családja, Biblia csoport, Nőszövetség valamint felnőtt és ifjúsági kórus. A falu búcsús ünnepét augusztus 15–én tartják.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szűcs Tímea
