Sepsibükszád, Háromszék festői táján, az Olt folyó mentén a Harghita hegység alsó vonulatától szegélyezve Kovászna megye egyik legvonzóbb faluja. Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja, 2004-ben vált le Málnás községtől. A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebenc és Rakottyás feküdt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A falu életében kiemelkedő szerepe volt az üveghutát létrehozó gróf Mikó családnak. Amikor gróf Mikes Benedek feleségül vette Mikó Esztert, Mikó Miklós lányának hozományként átadta Sepsibükszádot az üveghutával együtt. Így, az a Mikes család tulajdonába került, majd 1918-ban végleg megszűnt. Gróf zabolai Mikes Ármin az üveggyár területét eladta Bükszád lakosainak. Magas szintre emelte a bükszádi üvegművességet Sovánka István üvegművész, akinek alkotásai Sepsiszentgyörgyön megtalálhatók. Az Olt jobb partján, a Rakottyás-patak beömlésénél régi vár romjai idézik a múltat: ez a Vápa vára. Szemben kúp alakú hegyen állnak Sólyomkő őrtornyának 2 m magas maradványai. Rendkívül gazdag a környék borvizekben: itt tör fel a Sós-borvíz, a Bükszádi-bugyogó, a Fenyősarki-forrás, s az Antalkáék feredőjének langyos vízfeltörése meleg víz tartalékokra enged következtetni. A Málnásfürdő és Bükszád közötti völgyben a 19. század végén kőbányászat kezdődött el, ami az üveggyártás megszűnése után az itt élők megélhetését biztosította. Ebben az időben újabb telepesek, olasz és német kőfaragók érkeztek a faluba. Az 1916-os invázió hatására az itteni görögkeleti hívek annyira elkeseredtek, hogy 1917-ben mind katolizáltak, Mikóújfaluban és Sepsibükszádon egyaránt. A katolikus egyház híveinek ezen számbeli gyarapodása és a plébánia nehéz adminisztrálása késztette az akkori Nagy Béla mikóújfalvi lelkészt, arra, hogy a gyulafehérvári püspökségtől segédlelkészt, vagy Sepsibükszád különválását kérje, 1815-ben különvált. A püspök döntése alapján Sepsibükszád önálló egyházközség lett. 2000. augusztus 20-án millenniumi ünnepséggel egybekötött búcsút tartottak, melynek keretében Csiszér Albert főesperes megáldotta a millenniumi emlékkövet. 2002. június 1-jén Tamás József püspök megáldotta az új ravatalozót . A református gyülekezet hívei 1919-től leányegyházközségként végzik a lelki gyakorlatokat, 1978-ban kis templomot építettek. Önálló katolikus temploma – gróf Mikó György által adományozott telekre – 1867-ben épült, és Szűz Mária menybevételének napja ,azaz Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel,és a templom főoltárán egy Szűz Mária szobor látható egyik kezében a jogar és a másik kezében a kisded Jézus látható. A toronyban három harang lakózik.
A plébánián lévő Árpád-házi Szent Margit-alkotás kiemelkedő szépségű. A hit és az életkedv váltotta meg a falu két szülöttjét, Demeter Dóra-Rómában és Farkas Éva-Ágnes Budapesten az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjének tagjai lettek. Itt született még Sepsibükszádon Kádár Sándor nyugalmazott lelkész, valamint Csomós László plébános,Ábrahám Árpád római katolikus plébános, aki részt vett a Szoboszlay-féle összeesküvésben, ezért halálra ítélték és kivégezték Temesváron 1958-ban. Állítólag Ábrahám Árpád az első lövésre nem halt meg, hanem csak féltérdre esett, ekkor odament hozzá egy torjai születésű katona, Ábrahám Árpád összekulcsolta a kezét és ezt mondta neki: „Fiam, Torján téged én tanítottalak vallásra, ments meg!” A katona azonban nem kegyelmezett, hanem tarkón lőtte a plébánost. 1993-ban a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki kirendeltsége Torján Ábrahám Árpád és Szörcsey Elek tiszteletére kopjafát emeltetett, Sepsibükszád polgármesteri hivatala pedig egy gránitoszlopot emelt a tiszteletére. Itt született még Sánta Ferenc író. Csíkszeredában született de Bükszádon nevelkedett Karácson Tibor atya, mint az Ige hirdetője, a szentségek kiszolgáltatója és a rábízott keresztény közösség vezetője, vagyis jelenleg az Erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója. Sepsibükszád katolikus plébániája leégett 2019 február 3-án reggel, Bakó Ferenc plébános idejében. A kár tetemes volt, mind az épületben, mind anyagiakban. Anyakönyveket, iratokat sikerült kimenteni , ezért új épület felépítése vált szükségessé. Bakó Ferenc plébános nem sokkal azután nyugdíjba ment, a közösség szolgálatát a szomszédos Tusnád plébánosa, Bilibók Géza vállalta el. Az ő vezetésével épült az új plébánia, amelynek tetőterében közösségi összejövetelre alkalmas termet is kialakítottak, ennek a 853 lelket számláló helyi közösség jó hasznát veszi. 2022 július 17-én kettős ünnepre gyűltek össze a hívek Sepsibükszád katolikus templomában, a teljes belső felújításon átesett templomot és a 2019-es tűzvész után újjáépített plébániát Kerekes László segédpüspök áldotta meg. A Sepsibükszád-i Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít Ft. Keresztes Olivér plébános, plébániai kormányzó és a kántori szolgálatot Szakács Katalin kántor látja el. A falu búcsús ünnepét Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepén augusztus 15-én tartják. Örökös szentségimádási nap: április 07.
Sepsibükszád oldallagosan ellátott plébániája a Málnásfürdő-i Jézus Szíve plébánia,amely ugyancsak a filiáival együtt a Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik és a Szent II. János Pál pápa 2002-ben kezdeményezte,hogy Jézus Szíve ünnepe legyen a papok megszentelődésének a világnapja és ekkor tartják a plébánia búcsús ünnepét is. Örökös szentségimádási napja pedig július 23-án van. Málnásfűrdőn minden vasárnap szentmisét tartanak.Málnásfűrdő filiáinak ellátó plébániája ugyancsak Sepsibükszád, a filiái a következők: - Málnás ,Szent Mihály filia,búcsús ünnepét Szent Mihály arkangyal ünnepén szeptember 29-én tartják.- Oltszem,katolikus lélekszáma közel 56 fő,- Sepsibodok és Zalán, Mária neve filia. A filiákban havonta egyszer tartanak szentmisét.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Görgényi Tünde
