A hét plébániája: SZÉKELYSZENTLÉLEK

A felső – Nyikómente egyik legrégibb települése, Székelyudvarhelytől 10 km-re északnyugatra fekszik Székleyszentlélek Hargita megyében. Köziagazgatásilag Farkaslaka községhez tartozik. 1333-ban, Sancto Spiritu néven említették először, a pápai tízedjegyzékben. Területe ősidők óta lakott volt és a vidék központi anyaegyháza. A 17. században a tatárok kétszer is elpusztították. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye, Udvarhelyi járásához tartozott. A legtöbb ideig, 52 évig Lázár Albert (1932-1984) szolgálta az egyházközséget. A kommunista diktatúra idején nagy erőfeszítéseket tett, hogy megőrizze a hívekben a régi vallásos lelkületet és hitet. Nagy gondot fordított a népmissziók megszervezésére valamint a püspöklátogatások előkészítésére. A római katolikus népiskola államosítása után, közelharcot vívott a hittanórák megtartásáért a diktatúra bérenceivel. Hitbuzgalmi társulatokat és ifjúsági egyesületeket szervezett és vezetett, de a helybéli dalárda főpártfogója is volt. A templom teljes javítását és festését négyszer végeztette el.

A falu a nevét a temploma után kapta, amely Szentlélek Isten tiszteletére épült és van felszentelve. Székelyszentlélek kőfallal kerített temploma a falu szélén, az Udvarhely -Parajd útvonalakon a Nyikómentére leágazó útkereszteződésnél található. Hármas térfűzésű templom, a torony-hajó és szentély, többszöri átépítés nyomát viseli magán, de középkori eredete kétségtelen. Dávid László állítása szerint Szentlélek temploma részben a XIII. század végéről ered, szerinte a hajó a szentélynél korábbi építésű. A vaskos támrendszeren nyugvó szentélyboltozatot az 1458-as évszámú székelykeresztúri szentéllyel tartja egykorúnak. Ebből arra következtethetünk, hogy a XIII. századi szentléleki templomot a XV. században átalakítják úgy, hogy a hajóhoz egy sokszögzáródású, támpillérekkel megerősített, gótikus szentélyt építettek. Ez a jellegzetes megoldás, hogy egy korábban létező templom hajójához egy gótikus szentélyt kapcsolnak. Az 1711-es és az 1743-as vizitációs jegyzőkönyvben még arról olvashatunk, hogy a szentléleki templom mellett fa harangláb áll, ebből arra következtethetünk, hogy az átlós támpillérekkel közrefogott torony a XVIII. században épült. Ezt a feltételezést erősíti a félköríves záródású bejárat fölötti építési emléktábla 1764-es évszáma. A toronyalj dongaboltozatos, innen nyílik a hajó kőkeretes, félköríves lezáródású nyugati ajtaja, melynek bélletét három, vályúzatok közé fogott karcsú hengertag alkotja. A hajó nyugati falsarkait átlós támpillérek erősítik, míg a déli oldalon a diadalív vonalában egy kétlépcsős támpillért figyelhetünk meg. A hajó déli oldalának közepe táján látható az elfalazott, félköríves bejárat, amely fölött freskótöredékek kifakult színei láthatóak. A hajó északi falát mindössze egy támpillér tagolja. A támpillér és a sekrestye között – a szegmensíves záródású ablaktól jobbra – ugyancsak freskótöredékeket láthatunk. A hajónál keskenyebb, de magasabb szentélyt a déli oldalon kétlépcsős támpillérek tagolják, amelyek között félköríves, kőkeret nélküli ablakokat figyelhetünk meg. A templomba belépve azzal szembesülünk, hogy a nyugati bejárat felett két pillérre és árkádokra fektetett, tömör mellvédes karzat emelkedik. A déli fal keleti végében egyszerű, félköríves lezárású ülőfülke nyílik. A hajót vakolt síkmennyezet fedi, a szentélyt pedig háromszakaszos bordás keresztboltozat. A templom berendezéséről az 1733. évi vizitációs jegyzőkönyvben arról olvashatunk, hogy: „A Templom Szentlélek Isten tisztességére vagyon építve. Vagyon három harang – egyike a Templom felet Sz. Donát nevére szenteltett”, tudjuk meg Kovács Árpád leírásából. A mai berendezés viszonylag új keletű, a XX. század közepe táján készülhetett a diadalív két oldalán látható Jézus Szíve és a Máriának szentelt mellékoltár. A főoltár felépítménye neogótikus stílusjegyeket visel magán, a Szentlélek eljövetele témájú főoltárkép hátoldalán arról olvashatunk, hogy az oltárt 1943-ban állították és 1944-ben szentelték fel. Elképzelhető, hogy maga a főoltárkép ennél sokkal régebbi. Veres Péter 2001-ben megjelent tanulmányában Veress Mátyás kolozsvári festő szerzőségét valószínűsíti.

A templom mellett található a néprajzi múzeum , melyet Balázsi Dénes helytörténész hozott létre 1977-ben. A Szentlélek plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A Székelyszentlélek-i és Borgárfalv-i hívek részére az egyházi szolgálatot Ft. Benedek Sándor plébános, címzetes esperes végzi és a kántori szolgálatot Ambrus Ferenc kántor tölti be. A falu búcsús ünnepét a Szentlélek kiáradásának ünnepén tartja, Pünkösdkor. Örökös szentségimádási nap: március 11.

Bogárfalva:  Székelyudvarhelytől 11 km-re északnyugatra a Bogár-patak völgyében Szentlélekkel összenőve fekszik. 1566-ban Bogartfalwa néven említik először. A hagyomány szerint Bogár András és Bogár Simó alapította, a nevét valószínüleg róluk kapta. Itt született 1864 -ben Gáspár István, az udvarhelyi római katolikus gimnázium paptanára. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentlélekre jártak misére, mert a falunak csak haranglába volt. A rendszerváltás utáni negyedik plébános Benedek Sándor, akinek tevékeny hozzáállása mellett teljesült a Bogárfalviak régi álma, 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdet, és 2003. május 13-án Ft. Jakubinyi György érsek szentelte fel a bogárfalviak fatimai Szűzanyának felajánlott templomát. A templom terveit a Brassóban élő Szente László mérnök tervezte. A templom oltárképe a Szűz Anya fatimai megjelenését ábrázolja a pásztorok előtt. A festmények Keller József oroszlányi művész alkotásai. Az oltárkép két oldalán Szent István királyt, és Szent László királyt ábrázoló freskók láthatók, ezek annyira térhatásúak, hogy messziről szobor benyomását keltik. A templom bútorzatát és a szentély terveit Portik Sándor gyergyószentmiklósi tervező készítette. A templom bútorzata Malomfalván készült. 2003-ban a templomszentelésre a fatimai Szűzanya vándorszobrát is elhozták Bogárfalvára. A diófából faragott Szent-Antal szobor Farkaslaka ajándéka. A haranglábból áthozott harangok mellé, Hajdó István főesperes, szülőfaluja templomának egy harangot adományozott. A keresztút egyes jeleneteit ábrázoló képek fából készültek. 2017-ben elkészült a Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő által készített kis orgona: egy manuál, pedál, hat sípsor, és 336 síp alkotja. Nagy Magyarország kőből kirakott térképe és a fából faragott kereszt a templomkertben kapott helyet. A közelmúltban pedig a temetőben ravatalozó kápolnát is építettek. Rendezték a templom előtti területet, ide hozták máshonnan az első és második világháború hőseinek az emlékművét. Egy domborműves emlékművet is emeltek a Fatimai Szűzanya tiszteletére. A plébánia a székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepét május 13-án tartják. Örökös szentségimádási nap: június 24.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment