A hét plébániája: NAGYVÁRAD-OLASZI

Nagyvárad Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körös-vidéken, a Sebes Körös partján. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar. A XI. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt. Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a XI. században földvár állott itt. Várad régen közigazgatásilag négy városból állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velence. Elnevezésük eredete szempontjából Újváros és Váralja beszélőneveket visel, Olaszi és Velence pedig a XII. század folyamán az ott nagy számban megtelepedett vallon lakosság után kapta nevét. Mind a négy városnak külön közigazgatási hatósága és külön földesura volt. Például Várad-Újvároson a földesúri hatóság jogait a káptalan, Várad-Olasziban pedig a magyar királyi  kamarai kincstár gyakorolta. A XVIII. század folyamán a hívek jelentős része német ajkú volt, a következő századra e polgári réteg szinte nyomtalanul beolvadt a többségi magyarságba. A Sebes-Körös jobb partján elterülő Olaszi városrész plébániája 1784-ben alakult, korábban Nagyvárad egyetlen plébániájának – az újvárosinak – a joghatósága alá tartozott. Olasziban több szerzetes rend is tevékenykedett az 1692. évi török alóli felszabadulást követően, jezsuiták, majd később ferencesek, pálosok, irgalmasok, orsolyiták. 1784 után a II. József császár rendelete nyomán feloszlatott ferencesek templomát vette át használatra az alakuló plébánia. Kegyura a püspökség volt. Nagyvárad-Olaszi városrészében van az egykori ferences rend temploma a Szentlélek kiáradása plébániatemplom – az úgynevezett „barátok temploma”. Ezt a ferences templomot (a barátok templomát) és mellé rendházat 1732–1743-ban építették. 1827-ben tűz ütött ki az épületben a berendezés több darabját megrongálta. Ezt fokozatosan alakították át jelenlegi formájába. Először 1876-ban az eredetileg a szentély mögé emelt tornyot bontották le, és helyette a homlokzat elé húztak fel egy új, barokk tornyot. Ezután Knapp Ferenc váradi építőmester tervei alapján kívül-belül teljesen átépítették a templomot. Hajóját végül a XX. század első éveiben bontották el, és a ma is látható eklektikus stílusú épületet 1903–1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei nyomán Sztarill Ferenc építész építette fel. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök szentelte fel 1912. április 21-én a Szentlélek kiáradása tiszteletére. Az átépített homlokzati torony, mely 53 m magas és két kisebbet emeltek mellé, ezek magassága 29 m. A hajdani rendház jelenleg a katona kórház része. A templom legértékesebb darabjai a ferencesek idejéből származó emlékek: hat mellékoltár, a szószék és néhány oltárkép. Mind a hat barokk oltár mozgalmas szerkezetű, ornamentikájuk márványozott, aranyos-ezüstös. A templomszentélyt korinthoszi oszlopok díszítik, főoltárképe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, neoreneszánsz stílusú, 1826 táján készült, Göcz Jakab váradi festő alkotása. A legkiválóbb műemléke a barokk, kissé aránytalanul súlyos felépítményű szószék, 1750 körül készült, dúsan aranyozott, magas keresztet tartó angyal koronázza, és körös-körül számos szent és angyal alakja díszíti. 1984-ben a szentélybe fehér-vörös márványoltárt állítottak. A szentély előtt, a jobb oldalon található a Szeplőtelenül fogant Szűz Mária oltárképe, amit 1870-ben festett Friedrich Silscher. A bal oldali kereszthajó felső részén megtalálható az irgalmas rendi templom egykori főoltárképe is. Az 1755-ben készült festmény két kisgyereket kísérő őrangyalt ábrázol. A jobboldali kereszthajóban Kis Szent Teréz és Szent Erzsébet szobra áll, az Assisi Szent Ferenc oltár közelében van elhelyezve a kisméretű Szent Rita szobor is. A templom kápolnáiba számos, a XVIII. század első felében készült sírkövet falaztak be. A templom alatt húzódó kripta a barokk templom maradványa. Itt nyugszik mások között az 1736-ban elhunyt Okolicsányi János püspök is.

Filiája: Hegyközszáldobágy-i Szent László Menedékház kápolnája. Titulus: Szent László. Búcsú: június 27. A Várad-Olaszi Szentlélek plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi főesperesség váradi esperesi kerületéhez tartozik, Kiss Albert plébános főesperes kanonok szolgálta hosszú éveken át a Nagyvárad-Olaszi híveket. Plébánosa jelenleg Szabó Ervin és segédlelkész Giosanu Leonard. A Kántori szolgálatot Kiss Géza tölti be. A templom búcsúját Pünkösdkor tartják. Örökös szentségimádási nap: január második vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

 

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment