Székelyhíd határ menti város a romániai Bihar megyében az Érmelléki tájegységében, az Ér-folyó völgyének baloldali teraszán, részben dombokkal tarkított vidéken fekszik. Nagyvárad megyeszékhelytől 42 km-re, északra. Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya tartozik hozzá. Lakossága kb. 7 ezer, mintegy 78 százalékban magyarok lakják Székelyhíd nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említette először oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit, és ekkor Lukács nevű hadnagyukat is említik. Egy legenda szerint a székelyeket még a X. század végén telepítették le itt az Ér hídjának őrzésére. A település első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségből származó Dorog fia Péter volt, az ő idejükben a településnek vámja is volt. A Dorogok utódai a XIV. század végéig birtokolták a települést. 1402-ben a Zólyomy család tagjai; Zólyomy Márton mester és fiai I. Dávid és I. Lőrinc szerezték meg a települést, akik a XIII. század végére az addig igénytelen kis falut várossá fejlesztették, mely hamarosan nagy fejlődésnek indult. 1417-ben a Zólyomyak Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarosan hetivásártartásra is jogot szereztek. 1460-ban pedig engedélyt kaptak arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek, bástyákkal, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt. 1514-ben Dózsa seregei ostromolták és lerombolták, a birtokos Zólyomy család 4 tagját is megölték. A vár építése utáni évtizedben kezdték el a mai református templom építését, csúcsíves gótikus stílusban, az egykori Árpád-kori ősi román stílusú templom helyén. A várat 1595-ben újjáépítették, majd 1630 és 1639 között megerősítették. 1661. augusztus 7-én a török elfoglalta és szörnyű pusztítást okozott. 1664-ben a vasvári békében elrendelték lebontását, majd 1665-ben felrobbantották. Anyagából épült a Stubenberg -kastély, műemlék épület, amely évtizedekig nagyon romos állapotban volt, de a Dévai Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából felújításra kerül. A kastély egyik szárnyában már létrejött 2013 a Kis Jézus nevű gyermekmenhely, az alapítvány helyi védencei számára, vezetője Tóth Andrea. A vár előtt áll a késő barokk római katolikus templom. Székelyhíd keresztény múltja a XIII. századtól számítható. A római katolikus műemlék plébániatemplomot 1764-1768 között építtette gróf Dietrichstein János földesúr, császári és királyi tanácsos volt, neobarokk stílusban, titulusa a Szeplőtelen Fogantatás. Plébánia rangra 1772-ben emeli báró Patachich Ádám. A templom falába van beépítve Zólyomi Tamás dombormű tumbája. A templom szép barokk főoltárán az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, a két díszes mellékoltára a Szent Kereszt és Szent Apollónia tiszteletére van szentelve. Egyedi, hogy a keresztúti stációk képei két hosszú táblába vannak sűrítve ifj. Bittenbinder János festőművész alkotása. A II. világháborúban megsérült templomtornyot Fekete József kanonok esperes, egykori plébánosa építtette újjá 1929-2015 között. A templom külső falán fekete márvány, Rákóczi Ferenc emléktábla áll, a kuruc szabadságharcosok itteni táborozásának 300. évfordulójának emlékére, a templom kertjében a „legvitézebb huszár”, a napóleoni háborúk hőse, báró vitézvári Simonyi József óbester emléktáblája áll és egy szentségfülke, Szent János szobrával. Említésre méltó: a város főtéri parkjában álló turulmadaras millenniumi emlékmű, a kultúrotthon falán lévő Petőfi Sándor emléktábla, ezen helyen állt a fogadó ahol 1848-ban megszállt a forradalom és szabadságharc lánglelkű költője, a helyi Elméleti Líceum viseli nevét, az érmelléki halász szobra, az Érmellék egyik fő mestersége a halászat emlékére, Halászati és Vadfogási Múzeuma is nyílt, a termálvizű strand, a Székelyhídi Férfikórus, valamint az évente népszerű rendezvények, az Érmelléki Ősz kulturális fesztivál és az Érmelléki Borversenyek. Székelyhíd híres szülöttei közül:- Szabó József neves színházi rendező, dramaturg, Tuduka Oszkár tanár, zenekritikus. Megemlítjük Angyal Olivíát is, az Erdélyi Mária Rádíó és a Segítő Kéz Egyesület, „Angyalfogó” gyermek magazin alapító szerkesztőjét, első száma 2013-ban jelent meg. Nagy sikerű az évente gyerekeknek rendezett nyári hittantábor, 2013-ban volt az első.
A székelyhídi Szeplőtelen Fogantatás plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Székelyhídi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Kuglis Gábor plébános végzi és a kántori szolgálatot, Tibor Péter kántor tölti be. A templom búcsúja december 8-án, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása ünnepnapján van, de augusztusban is tartanak búcsút, az egyházközség védőszentjének a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának szentelt Mária Királynő ünnepén is. Örökös szentségimádási nap: október IV. vasárnapja. A plébánia filíája: Hegyközszentmiklós, az érmelléki dombok közti település, 6 km van délre, híres az egész évben nyitva tartó termál strandja, a református egyház patronálja. A lakosság többségében református, templomuk 1882-ben épült. A kis számú katolikus híveknek egy házból alakítottak ki kápolnát, amelynek védőszentje a Boldogságos Szűz Mária. Érolasziba és Érköbölkútra csak alkalomszerűen, temetésre vagy beteg ellátásra jár ki a plébános.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László
Leave a Comment