Nagyböjt 3. vasárnapja

"Uram, hagyd meg még az idén. Körülásom és megtrágyázom, hátha terem majd jövőre. Ha mégsem, akkor kivághatod." (Lk 13,9)

Világunkban sok atrocitás történik ártatlan emberek értelmetlen megölésével. Ez rávilágít az emberi gyarlóságra és a torz goondolkodásmódra. Jézus egy olyan eseményre hívja fel a figyelmet, amelyről keveset tudunk, hogy rámutasson arra, hogy mindannyian megtérésre vagyunk hivatottak.

Manapság sokan azonnali eredményeket, azonnali kielégülést akarnak, mintha a tudás vagy az információ választ adhatna az élet minden kérdésére. A fák lassan nőnek, a gyümölcsnek idő kell, hogy kifejlődjön és beérjen. Ugyanez igaz önmagunkra is. Jézus mégsem kerülheti meg, hogy ne beszéljen Isten türelméről és irgalmáról velünk szemben. Ő mindig kész arra, hogy több időt adjon nekünk, bízik abban, hogy képesek vagyunk gyümölcsöt teremni, més sok meddő év után is. Kész vagyok én is úgy hinni magamban, mint ő?

Uram, te vagy a kertész, aki megművelsz és táplálsz minket. Adj türelmet a várakozáshoz, nyitottságot a metszéshez, hogy gyümölcsözőbbek legyünk a te dicsőségedre.

Blaga Antoniu, diakónus, Hegyköztőttelek

"Nyitottság a megtérésre és a változásra: gyakran ellenállunk annak, amire a Szentlélek inspirálni akar bennünket. Arra kaptunk meghívást, hogy felhagyjunk az önelégültség és kényelem attitűdjeivel, amelyek arra indítanak minket, hogy pusztán a múltban történt események alapján hozzunk döntéseket."

About the author

Emese