"Gyermekeim, már csak rövid ideig vagyok veletek." (Jn 13,33)
Emberi létünk sötét éjszakái azon pillanattörténések együttese, amelyek az elhagyásról, a hűtlenségről, az árulásról és megtagadásról szólnak. A mai evangéliumban egy ilyen sötét éjszakába csöppenünk bele, Júdás sötét éjszakájába. Jézus elárulása önmagában súlyos cselekedet, ám többet jelent, mint csupán hátat fordítani a Mesternek. Júdás tette magában hordja az Istennel való szakítást, elfordulást mindazon javaktól, amelyet Isten adhat a benne hívőknek.
Emberségünkből fakadóan olykor hibázunk, júdásokká válunk. Eláruljuk Istent a felszínes hitünkkel. Eláruljuk felebarátainkat hazugságainkkal, kibeszélésekkel és mindazon tettekkel, amelyek rombolják az emberi kapcsolatokat. A legvégén pedig eláruljuk magunkat is, amikor nemet mondunk azokra az erényekre, pozítiv dolgokra és tulajdonságokra, amelyeket emberi éveink alatt tanultunk, tapasztaltunk és elsajátítottunk.
Az árulásaink helyett inkább kössünk szorosabb kapcsolatot Istennel, felebarátainkkal, és béküljünk ki önmagunkkal.
Tempfli Máté, diakónus, Kálmánd
"Lehetséges buktató, akadály:
Azt hisszük, hogy rövid időn belül minden problémánkra és aggodalmunkra megoldást találunk.
A konfliktusok, megosztottság és a másokkal való szembehelyezkedés kísértése."
Leave a Comment