Karácsony

Emberi gyarlóságaink közé tartozik, hogy gyakran fennakadunk a külsőségeken. Ennek következményeként rejtve marad a dolgok és események belső arca, igazi lényege. Ez történik sokszor karácsony ünnepével is. Elgyönyörködünk a gyertyafényes karácsonyfában, az alatta kezünkbe simuló ajándékokban, az arcokon felragyogó ünnepi örömben. Anélkül, hogy ezeket a jelenségeket leértékelnénk, félő, hogy megfeledkezünk karácsony igazi üzenetéről, amit a Szentírás így foglal össze:” Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte... ” Ez az Isten legnagyobb karácsonyi ajándéka.

Az ószövetségi Szentírásban olvassuk a vízözön történetét. A Szentírás szerzője ezt a természeti csapást Isten büntető ítéleteként értékeli. A bűnös szenvedélyekben fuldokló emberiség történetében így akart új, tiszta lapot nyitni. Mikor Noé és családja kilép a bárkából, szivárvány koszorúzza az eget, és Isten megígéri: nem bocsát többé vízözönt a földre. Isten meg tartja ígéretét, jóllehet a bűn újra meg újra befészkeli magát az emberek szívébe. Ez a körülmény arra készteti Istent, hogy tisztító erejével beavatkozzék történelmünkbe. Isten mindig megtalálja annak módját, hogy ígéretének fenntartásával kiutat találjon a bűn szennyes mocsarából és eljöjjön Noé bárkája, mely egy új világot zár magába. Ez történt az idők teljességekor, amikor Betlehemben, egy istállóban megszületett Jézus, hogy a szeretet vízözönét patakoztassa a világra.

Mi történt karácsonykor testvéreim? Nem kevesebb, mint az, hogy maga Isten jött közénk, hogy emberségünkben elvesse a szeretet magvát. A karácsonyi magvetés megtörtént, Isten szeretete kiáradt szívünkbe, de már meglevő szabadságunktól függ, hogy mikor és milyen mértékben bontakozik ki az életünk minőségét meghatározó szeretet.

Az a körülmény, hogy Jézus kisdedként jött a földre, arra is figyelmeztet, hogy az isteni szeretet csak azokban fejti ki áldásos hatását, akik ezt a gyermeket a szeretet mozdulatával magukhoz ölelik. Csak azok emelkednek a szeretet magasságába, akik befogadják Jézust az életükbe. Tudnunk kell, hogy nem a tudomány, nem a művészet, nem a technika, nem az anyagi jólét, nem a rakéták repítenek az emberi élet csúcsára, hanem a szeretet. A technikai kultúra sírásója lehet az emberségnek, csak a szeretet kultúrája, a szív nemessége garantálja jövendőnket.

Akik ezt belátják, akik ezen munkálkodnak, azoknak van igazi karácsonya. Ha lenne olyan műszer, amely bevilágít az emberi szívekbe, vajon itt is most milyen képet mutatna? Vajon nem azt kellene-e látnunk, hogy Jézust övéihez jön, de övéi nem fogadják be? Vajon tegnap este hányan indultak el Betlehembe? Vajon hányan vették észre a Jézushoz vezető csillagot? Hányan, de hányan rohannak hamis bálványok, veszendő értékek, hamis eszmék, bűnös élvezetek felé, és mily kevesen hajlandók megtisztult szívüket a jézusi szeretetözönbe vetni. Fegyverek ropogása, bombák robbanása nyomja el a békéről zengő angyali éneket. Azok az idők elmúltak, amikor Isten büntető hatalmával figyelmeztette az emberiséget. Ma már kezünkbe adta sorsunk irányítását és gyalázatos tetteinkkel önmagunkat büntetjük, azáltal, hogy semmibe vesszük életadó és életvédő törvényeit.

Drága jó testvéreim! Amikor, a napkeleti bölcsek elöl Jeruzsálem városánál eltűnt az útmutató csillag, felvilágosításért a királyi palotához fordultak. Valljuk be, hogy a bölcsek helyében mi is így cselekedtünk volna. Kinek jutott eszébe, hogy a proféták által megjövendölt Messiás-királyt egy jelentéktelen városban, betlehemi istállóban keressék? Mi úgy véljük, hogy a királyi gyermeknek palota jár, aranybölcső, bársony és selyem, előkelő fogadás, világraszóló ünneplés. Vajon ki gondolna arra, hogy büdös istállóban, szénával teli jászolba fog az isteni gyermek megszületni? Mégis ez történt. Vajon miért? Mert Fiának születése, megtestesülését, annak megrendezését Isten magának tartotta fenn. Ezzel akart örökre szóló példát adni saját szeretetéről és az emberek méltóságáról. Isten akkor is jön, ha mi nem várjuk, Isten akkor is szeret, ha mi nem szeretjük őt. Isten sajátos tulajdonsága, hogy elsősorban nem szavakkal, hanem a tettek nyelvén szól az emberekhez. Megtehette volna, hogy fényes palotát varázsol Betlehembe, olyan fényben, pompában valósítja meg Jézus születését, amelyre az egész világ felfigyel. Ehelyett mi történt? A Mária méhében születésre készülő gyermek övéihez jön, tulajdonába jön, és övéi nem fogadják be. Nem kapott szállást Jézus Betlehemben, és az óta is hiába kopogtat sok ember szíve ajtaján. Karácsonya csak annak van, aki befogadja. Elfogadni azt az életprogramot, amit Jézus hozott számunkra, Jézust befogadni annyi, mint legyőzni megtévedt ösztöneinket, rosszra, bűnre hajló akaratunkat és neki ajándékozni a szívünket. Az idei karácsonykor is nagy volt az árukínálat, és volt vásárló is bőven. Isten azonban olyan ajándékokkal kedveskedik nekünk, aminek nem a pénz, hanem az élő hit és a szeretet az ára. Nem azt kéri tőlünk, ami a miénk, hanem minket kér, hogy befogadjuk életünkbe.

Drága jó karácsonyt ünneplő testvéreim!

Miért született Jézus istállóba? Az istálló nem az ember szállásául rendeltetett. Büszkék is vagyunk rá, hogy értelmes természetünk segítségével szebbnél szebb házakat építünk. És mégis azt mondom rengeteg ember ma is istállóban lakik mert a legszebb otthon is istállónak mondható, ahol napirenden vannak a veszekedések, ahol hiányzik a kölcsönös szeretet szülők és gyermekek között. Istálló lesz minden olyan ház, ahol bűnt bűnre halmaznak és a hűtlenség, a gyűlölködés, a káromkodás, az istentelenség bűzlik. Istálló minden ország, ahol hírközlő eszközök erkölcstelen filmek trágyáját szórják a nézők és a hallgatók elé. Istálló minden társadalom, amelyben lopnak, csalnak, hazudnak és semmibe veszik a házastársi hűséget. Jézus azonban azért jött, hogy ezt az istállós életet templomos életté változtassa. Ez pedig csak akkor valósul meg, ha megadjuk Istennek az őt megillető tiszteletet. Ki kell takarítani szívünket a bűnbánat seprűjével.

Testvéreim!

Kinek van igazi karácsonya? Aki befogadja Jézust életébe. Nem egy éjszakára, hanem egy egész esztendőre. Kinek van igazi karácsonya? Aki Jézus elé lép megtisztított szívének értékes ajándékával. Kinek van igazi karácsonya? Aki nem gyalázza felebarátját, aki a szeretet tetteivel áll a karácsonyfa alá. Sajnos a gyilkos Heródesek nem haltak meg. Ma is itt ólálkodnak körülöttünk. Ha valóban befogadjuk Jézust életünkbe, egyre kisebb lesz a gonoszság hatalma. Ezért a bűn ellen kell dolgoznunk nemcsak egyetlen napig, hanem egész életünkben. Hiába született meg Jézus százszor is Betlehemben, ha nem születik meg a te lelkedben. Hiábavaló a karácsonyt övező díszletek és fények ragyogása, ha hiányzik lelkünkből a kegyelem és a szeretet világossága. Egy történet szerint egy fiatalembert mindig felbosszantotta a menyasszonya. Elhatározta, hogy szakit vele, mert mi lesz később, ha már most is ilyen gyakran veszekszenek. Este leült az íróasztala mellé és megfogalmazta szemrehányó levelét. Utolsó mondatában kijelentette: „Ezek után felbontom eljegyzésünket”. Másnap akarta elküldeni a levelet. Éjszaka azonban nem jött álom a szemére, felkelt és újra meg újra átolvasta a levelet. Közben rádöbbent, hogy ő is hibás, mert gyakran önző módon viselkedik. Reggel felkelés után elégette a levelet, de a hamuját gondosan összegyűjtve elküldte menyasszonyának a következő sorok kíséretében: „Kedves menyasszonyom! Itt küldöm annak a szemrehányó levélnek hamuját, amit tegnap írtam neked. Éjjel ismételten átgondoltam kettőnk kapcsolatát és ekkor döbbentem rá, hogy mennyire szerettelek. Ezért égetem el a levelet”. A levélre válaszképpen megjelent a menyasszony és bocsánatot kért szeszélyes viselkedéséért. A hamut pedig eltette emlékbe, hogy a jövőben ez figyelmeztesse mindannak elégetésére, ami ellentétes az igazi szeretettel. Testvérek! Milyen jó lenne, ha mindnyájan utánoznánk ezt a fiatalembert és elégetnénk életünk sok-sok hulladékát! Egy másik történet szerint Amerika nyugati államaiban élő indiánok mindent elkövetek, hogy megakadályozzák a területükön áthaladó vasútvonal áthaladását. Mikor a sínek lefektetését nem tudták megakadályozni, egy gyorsvonatot akartak megállítani. Vastag kötelet húztak keresztül a síneken és mindkét oldalon ötven-ötven indián tartotta a végét. A mozdonyt természetesen így sem tudták megállítani, de a levegő tele lett repülő indiánokkal.

Testvérek! A jó Isten tervét nem lehet meghiúsítani. Minden emberi dicsőség porba hull és elenyészik, és hiszek abban, hogy a szeretet dicsősége egyszer teljesen fel fog ragyogni. Az igazi karácsony az legyen életünkben, hogy visszatalálunk Jézus Krisztushoz: MERT „Ő nemcsak világit, hanem Ő maga a fény. Ő nemcsak útmutató, hanem Ő az út. Ő nemcsak valóságosan létező, hanem Ő a valóság. Ő nemcsak élő, hanem Ő az élet. Ő nemcsak nagy valaki, hanem Ő maga az Úr. Ő az egyetlen, akiben Istent olyannak szemlélhetjük, mint amilyen a valóságban. Ő az egyetlen, aki teljesen átlát, ismer bennünket, és mégis szeret. Ő az egyetlen, akinél az ember teljesen megszabadul bűneitől. Ő az egyetlen, aki lehetővé teszi az élet teljes újrakezdését. Dicsőítünk Téged, áldunk Téged, imádunk Téged közénk és bennünk megszületett kisded Jézusunk! ”

Csiszér Imre, erzsébetbányai plébános