Krisztusban szeretett testvéreim!
Nagy költőnk, Ady Endre írta a következő sorokat Az Illés szekerén című versében: Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sújt és szeret Tüzes, gyors szíveket ad nekik Ezek a tüzes szekerek.
Az Isten által nyújtott meghívásról és az ember által adott válaszról van szó a mai evangéliumban is. A séma egyszerű: Isten meghív valakit és várja válaszát. Elé tárja a meghívottnak a feltételeket, hogy tudja mire szánja el magát. Isten nem árul zsákbamacskát, de nem is magyaráz hosszan, üzenete mégis érthető, világos. Az egész törvény foglalata egy mondat, Isten egész akarata összesűrítve csak ennyi: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”! Krisztus egész üzenetének megvalósítása, a kereszténység nem más, mint ennek átelmélkedése és alkalmazása a hétköznapokba. Isten előbb prófétáján keresztül szól, Illést küldi Elizeushoz, hogy kijelölje utódául. Itt is látszik, hogy Isten nemcsak szegények közül hív meg embereket prófétai feladatra, hanem tehetősebbekhez is szól üzenete. Elizeus ugyanis nem szegény, hiszen 12 pár ökör szánt előtte. Elizeus nagy érdeme az, hogy a földi javakról le tud mondani azért, hogy Istennek szolgálhasson. Mivel egy gazdag sokról kell lemondjon és meg is teszi annyit kérve csupán Illéstől, hogy elbúcsúzhasson szüleitől. 12 pár ökörrel szántanak és a gazdag tulajdonos, Elizeus is kiveszi részét a munkából, hiszen a 11 más szolgával karöltve dolgozik, de amikor Isten hívja, tüzet csinál az iga fájából feláldozza az ökröket és munkatársainak nyújtja emlékvacsorául. Ezzel is jelzi Elizeus, hogy eddigi földi szempontból biztos életmódjával végzett és egészen Istennek szentelte magát. Búcsúvacsorát adott csupán Elizeus, de valaki, az Isten Fia később egy emeleti teremben Isten nagy emberszeretetének és vendéglátásának mélyebb példáját valósította meg az Utolsó Vacsorán.
Isten Fia az evangéliumi szakaszban követésre szólít fel embereket. Három példát tár elénk szent Lukács:
Az első maga jön Jézushoz és felajánlja, hogy bárhová követni fogja. Jézus azonban figyelmezteti, hogy követése nemcsak azt jelenti, hogy együtt van a mindenki által ünnepelt csodatevővel, hanem azt is, hogy a mindenki által körülrajongott Jézusnak nincs ahová lehajtania a fejét, nincs otthona, még nem tudja, hogy hol alszik következő éjszaka. Ezt még a róka vagy az ég madarai is tudják, még számukra is biztosabb a szállás, mint Isten követének. Nem tudjuk, hogy az illető követte Jézust vagy sem, de megtudjuk követésének egyik feltételét
A másodikat Jézus hívja. Ennek azonban még földi feladatai vannak. Hiszen kötelessége, hogy szüleiről gondoskodjon addig, amíg azok élnek. Nemes gondolat a gyermeki kegyelet a szülők iránt, de az Úr hívása még ennél is fontosabb. Akit az Úr hív annak feladata nemcsak egy családra korlátozódik, hanem az Isten által teremtett minden emberét, az emberiség nagy családját, kell hogy szolgálja. A másik fontos tényező az, hogy amikor Isten meghív szavát azonnal kell követni, addig amíg ez a meghívás friss, mert ha nem elpárolog az Istennel való találkozás lelkesedése és csupán egy poshadt emlék marad, vagy egy elszalasztott lehetőség, amit talán egy életen keresztül lehet majd bánni.
A harmadik követni akarja Jézust, de egy feltételt szab: egyszer búcsúzzon el övéitől. Isten követése nincs feltételekhez kötve: vagy akarod követni azonnal és teljes szívvel vagy habozol és ezt a határozatlanságodat kihasználja más. Hadd búcsúzzam el hozzátartozóimtól...de hátha hozzátartozóid próbálnak lebeszélni, földi dolgokkal teletömni a fejedet, mindenféle rosszindulatú pletykával elbátortalanítani, valami jobb földi lehetőséget felkínálni. Jézus keményen válaszol: „ha az eke szarvára tetted a kezed és visszatekintesz már nem fogsz egyenes barázdát húzni, el fogsz térni a követés igazától és leszed a lábadról talán később egy lehetőség: egy szerelem, egy jó állás, egy külföldi lehetőség, néhány külföldi ruháscsomag...Amikor valakit Jézus meghív már nincs idő búcsúzkodni, mert a búcsú emléke és fájdalma odaragad a lélekhez és nem enged felszabadulni: újra és újra előjön és nincs elég örömöd, lelkesedésed, hogy Jézust tisztán kövesd és érezd szabadságát, nem tud eltölteni evangéliumának, vagyis örömhírének öröme, boldogsága.
Aki feltételek nélkül követi Jézust, csak az tudja megérteni a törvényeket összefoglaló szeretetet is. Az megérti, hogy Isten a teljes megalázkodásig szereti az embert és az ilyen Istent szeretni kell, követni bárhová is vezetne. Lehet, hogy ti is éreztek olykor egy hívást valahol a lelketek mélyén. Ilyenkor figyeljetek oda, mert Isten valami különlegeset akar tőletek. Amikor Isten Illésként elhív, ahogyan Ady fogalmazta, akkor nem elég neki a mindennapi imádság, nem elegendő számára csupán perceket vagy jobb esetben órákat tölteni vele, hanem azt kívánja, hogy minden óránk és percünk övé, csakis övé legyen, szolgálatára legyen szentelve. Akit Isten külön meghív és elszalasztotta a lehetőséget, általában később megbánja. Bármit kínálna is az élet, higgyétek el semmi olyan boldogságot, szabadságot és örömet nem ad, mint mindenről lemondva Istent és az embereket szolgálni. Ha le kell mondani a családról: Isten az egész emberiséget adja, ha le kell mondani földi kincsekről: Isten mennyei nyugalmat ad. Ezért kérlek, ha Isten nektek a hétköznapi hivatást adta, a családi, a hétköznapi életét, akkor élj úgy testvérem, mint akinek mindennél fontosabb Teremtője parancsa szerint élni, akkor is, amikor a világ az isteni elvek ellen lép fel. Mindig, de mindig Istennel élni nehéznek tűnik ez a feladat, de Isten sohasem hagy magadra, hanem mindig, de mindig ad megoldást, ha jóindulatú vagy. Higgyél ebben mert érdemes. Isten itt és most is hív: ne tétovázz: döntsd el, hogy követni akarod minden tettedben, gondolatodban, szavadban és eszerint cselekedj.
Csiszér Imre erzsébetbányai plébános
Leave a Comment